A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1982 (Debrecen, 1984)

Muzeológia - Dankó Imre: A vásár-piac mint urbanizációs tényező Debrecen életében a XIX. századi kéziratos térképek alapján

Dankó Imre A vásár-piac mint urbanizációs tényező Debrecen életében XIX. századi kéziratos térképek alapján Mindannyian érzékeljük, hogy mind a földrajzi, mind a történelmi és nem utolsósorban a néprajzi kutatásokban az utóbbi időben az árucsere-vizsgálatok előtérbe kerültek. A földrajz a gazdaságföldrajz társadalmi összetevőit vizsgálva az úgynevezett vonzáskörzet-vizsgálatokban találta meg a maga sajátos árucsere-területét.

1 A történelmi kutatások az agrártörténet, a gazdaságtörténet és nem utolsósorban a közgazdaság-történet, illetve az ipartörténet vonatkozásában mélyítették el az árucsere-kutatásokat.

2 A néprajz sok leírás, egyedi vásárpiacismertetés után társadalomnéprajzi igényekkel az életmódalakulás irányába folytatja az árucsere vizsgálatát.

3 Az életmódok egyik jól körülhatárolható csoportját alkotják az urbanizációs folyamatok. Közülük mi most azokra vagyunk különös tekintettel, amelyek árucsereeredetűek, amelyek szorosabb-tágabb kapcsolatban állnak az árucserefolyamatokkal/' Köztudott, hogy az árucsere elsődleges urbanbizációs tényező. Közvetlen kapcsolatban áll a település kialakulásával, a település rendjével, ezen túl a közlekedéssel, a termelési differenciálódásban is megmutatkozó táji különbözőségekkel.

5 A német nyelv egyenesen a piac névvel — Markt — jelzi a falvak tömegéből kiemelkedett települést, a piac-vásárhelyet, várost.

6 Nálunk pedig az ismert általánosan, hogy a vásár-piachely (hetivásár!) eleve mezőváros (oppi1 Bulla Béla: Magyarország természeti földrajza (Bp. 1962); Mendöl Tibor: Általános településföldrajz (Bp. 1963); Kós Károly: Az árucsere néprajza. Népélet és hagyomány (Bukarest. 1972) 7—51. 2 Papp Antal: A mezőgazdasági termelés fejlődése az Észak-Tiszántúlon = Földrajzi Közlemények XC. (1966) 3. 225—242.; Enyedi György: A mezőgazdaság földrajzi típusai Magyarországon = Földrajzi Közlemények LXXXVII. (1963) 4. 313—331.; Horváth Mihály: Az ipar és kereskedés története Magyarországon az utolsó század alatt (Buda, 1840); Komoróczy György: A magyar kereskedelem története (Bp. 1942). 3 Dankó Imre: A vásárkutatás néprajzi jelentősége. A debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1973. (Debrecen, 1974) 281—304.; Losonczi Ágnes: Az életmód, az időben, a tárgyakban és az értékekben (Bp. 1977) — Vö.: Henri Pirenne: A középkori gazdaság és társadalom története (Bp. 1983). 4 Vidor Ferenc (szerk.): Urbanisztika. Válogatott tanulmányok (Bp. 1979). 5 Mendöl Tibor: Falu és város a magyar tájban (Bp. 1941); Borcsiczky Béla: Magyarország legnevezetesebb kereskedelmi útvonalai a XIV—

XV. században = Földrajzi Közlemények XLII. (1914). 5. 301—307.; Csorba Csaba: Közlekedés, árucsere és városfejlődés Szamos-vidéken XIV—

XV. században = Csengeri Krónika (Csenger, 1975) 166—184.; Orosz István: Mezővárosi fejlődés Észak-Kelet Tiszántúlon a késői feudalizmus korában = Tanulmányok Kisvárda, történetéből (Kisvárda, 1983) 30—35.; Rácz István (szerk.): Debrecen története 1693—1849 (Debrecen, 1981). 6 Mályusz Elemér: A mezővárosi fejlődés. In.: Tanulmányok a parasztság történetéhez Magyarországon a 14. században (Bp. 1953). 605