A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1982 (Debrecen, 1984)

Művelődéstörténelem - ifj. Tóth Béla: „Album Scholares” a hajdúszoboszlói partikuláris iskolában (1750–1833)

hogy „el ne pusztuljon az oskola".

20 1801-ben, 1805-ben, 1830-ban és 1831-ben ismét összeíratják a gyermekeket.

27 A 2. sz. mellékletből azt is kiolvashatjuk, hogy a szoboszlói és Bihar megyei tanulókat kivéve fokozatosan csökkent a vidéki tanulók száma. Ez — többek között — arra is utal, hogy a kisiskolák is egyre erősödtek, illetve körülöttük egyre több olyan iskola vált középszintű ismereteket is tanító szervezetté, amelyek már feleslegessé tették a gyermekek messzire küldését, s a türelmi rendelet hatására enyhült a reformátusok elleni támadássorozat is. II. A PARTIKULA MŰKÖDÉSE, TANÍTÁSI RENDJE Az Album Scholae — mint már említettük — két iskolai törvényt is tartalmaz. Az első — a debreceni Kollégium által adott — törvény —egy-két szó eltéréssel — azonos a debreceni iskola 1704-es törvényeivel, ezért itt külön ismertetésére nem térünk ki. A második — 1794-ben keletkezett — törvény azonban már csak mintának tekinti a Kollégium 1792-ben készült törvényét, szellemében követi azt. Az Albumban rögzített törvénynek — a Protocollum adatai szerint — volt egy korábbi változata is. Már 1793 áprilisában elrendelte a Consistórium, hogy a prédikátorok készítsék el a rektorra és a praeceptorokra vonatkozó törvényeket. Ormós András pap még ez év májusában felolvasta az új paragrafusokat, melyekkel a Consistórium egyetértett. Ezzel az iskolai törvényjavaslattal azonban valamilyen probléma lehetett — valószínű, hogy az egyházkerület kifogásolhatott benne valamit —, mert csak 1794. július 25-én fogadta el az újra fogalmazott szöveget a helyi Consistoriális gyűlés. Az új törvényeket beírták mind az egyházi Protocollumba, mind az iskolai Albumba. A törvény azonban végső formájában is a szoboszlói Consistórium önállóságát mutatja „ ... azt határoztuk, hogy a jelen állapotban már elavult törvényeknek helyére újabb, alkalmasabb törvényeket készítsünk."

28 Az 1794-es törvények három fő részből állnak. Az iskola rektoraira 9, a grammatisták, coniguisták és declinisták praeceptoraira 4 önálló, s 5 — a rektorokéval azonos törvény vonatkozik. Ezekben — többek között — meghatározták a tanítás idejét, de hogy mit és mi módon tanítsanak azt egy mondattal elintézték: „A syntaxistákat, oratorokat és potákat szorgalmasan tanítsa (a rektor) a debreceni iskola metódusa előírásai szerint..." (7. törvény — 48. old.) A tanulókra vonatkozó törvényeket két fejezetre bontották: tanulmányaikra és erkölcseikre vonatkozóan. Az előbbi 4, az utóbbi 25 paragrafusból állt. Az új iskolai törvényeknek 1794 nyarán 9 diák írta alá a nevét, akiknek „seniorává tétetett és megeskettetett deákifjú Jósa János".

29 Rektorok, praeceptorok Kik tanítottak és mit a hajdúszoboszlói partikulában? Erre a kérdésre csak intézték: „A syntaxistákat, oratorokat és poétákat szorgalmasan tanítsa (a rektorról, de a tanítás módjáról, a tantervről szinte semmit. Ehhez számunkra 26 Protocollum I. 1796. április 24. (73.) 27 Protocollum I. 1801. április 30. (102.); 1805. május 5. (130.) ; Protocollum II. 1830. április 18. (45—46.); 1831. május 1. (63.) 28 Protocollum I. 1793. április 14. és május 5. (24.) 1794. júl. 25. (40.) 29 Protocollum I. 1794. júl. 25. (40.) A seniori tisztet betöltő Jósa János nem azonos Szoboszló későbbi híres papjával, aki 1829—1864 között szolgálta a ref. egyházat. 582