A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1982 (Debrecen, 1984)
Művészettörténet - Sümegi György: Adalékok a Debreceni Műpártoló Egyesület történetéhez
létén, hogy a „Képzőművészek és Műpártolók Egyesülete jelenleg szünetelteti működését... időszerű feloszlatni ezt... és az ennek tulajdonát képező kereteket és szoborállványokat a Debreceni Csoport tulajdonába átadni, annál is inkább, mivel az Egyesület minden művész-tagja a Debreceni Csoportnak is tagja, a régi egyesületi tagokat pedig be lehetne szervezni a Képzőművészet Barátok körébe." 22 Bizonyos kétlakiság figyelhető meg a művészek hovatartozását illetően 1947-ig. Belépnek ugyan az MKSZSZ Debreceni Csoportjába, de korábbi egyesületeket is szeretnék még fönntartani. Az Ady Társaság képzőművészeti osztályának utolsó jelentősebb, közös ténykedése, hogy fönnállásuk 20 éves jubileumát egy reprezentatív kiállítással még megünneplik 1947. nov. 16— 23-ig. E kiállításra az Ady Társaságbeliek meghívták a Debreceni Csoport többi tagját is. Az 1945—49. közötti években már ugyan a Debreceni Csoport tevékenysége hagy legmélyebb nyomokat a képzőművészeti kultúrában, de még a DME és az Ady Társaság — ugyan egyre halványuló — kontúrjai is hozzájárulnak a teljes képhez. A Debreceni Csoport, az áttekinthetőség és működésük művészi színvonalára vigyázva, harcol egyrészt azért, hogy káros külső erők hatása ne tudjon érvényesülni a szervezetben, másrészt pedig igyekszik megakadályozni a giccs és az illegális műkereskedelem terjedését. Ennek érdekében hoznak olyan döntést, hogy csak a szervezet tudtával és segítségével lehet műalkotásokat eladni, és „a Képzőművészek Szabad Szervezetének tagjai a szervezeten kívül álló művészekkel nem állíthatnak ki és a kontárokat távol kell tartani és meg kell védeni a Szabad Szervezet és a tiszta művészet tekintélyét." 23 A Debreceni Városi Tanács is igyekszik támogatni a csportot. Engedélyezik, „hogy a Képzőművészek Szabad Szervezetének debreceni tagjai akár együttesen, akár egyénenként kiállítás céljaira díjmentesen igénybe vehetik a Múzeum kiállítási termeit." 24 A Városi Tanács többször nyújt pénzbeli segítséget is a csoportnak, egyrészt fenntartásuk finanszírozására, másrészt pedig a kiállítások anyagi vonatkozásainak fedezésére. A Városi Tanács részéről mutatkozó liberalizmus azonban időlegesen meg-megtörik. 1948. februárjában pl. korlátozzák a Déri Múzeum kiállítási termeinek díjtalan használatát olyan kiállításokra, „amelyek a város kultúrprogramjába illeszkednek". 2"' A Debreceni Csoport nagyon sokat tett a művésztelep létesítése és szervezése érdekében a 40-es évek második felében. A város is támogatta a művésztelep ügyét. „A Művésztelep megszervezését és felállítását a város megértő vezetősége már 1946 tavaszán elhatározta". 20 Végleges megvalósítása azonban akkor még olyan komoly akadályokba ütközött, hogy a művésztelep feltételeit majd csak 1970-re tudták maradéktalanul megvalósítani. A Városi Tanács mellett a csoportot anyagilag támogatja az Országos Központ is. 1948-ban Toroczkai közbenjárására négy debreceni festőnek (Félegyházi, Hrabéczy, Menyhárt, Sennyei Oláh) 400 Ft-os havi segélyt juttat a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium. Ezen kívül apróbb küldeményekkel (nehezen beszerezhető festék, kartácsszegek, ecsetek, vásznak) segítik a folyamatos munkát. A MKSZSZ Debreceni Csoportjának egyik legnagyobb és messze előremutató eredménye a Képzőművészeti Szabadiskola (később: Képzőművészeti Kör, mely ma is működik) megnyitása 1947. máj. 4-én. 33 jelentkezővel indult a szabadiskola, amelynek tanmenete felölelte az alakrajzot, festészeti, technikai ismere22 Jegyzőkönyv a Képzőművészek Szabad Szervezete Debreceni Csoportjának tagértekezletéről, 1947. május 9. — Irattár, Déri Múzeum. 23 Jegyzőkönyv a Képzőművészek Szabad Szervezete Debreceni Csoportjának tagértekezletéről, 1946. május 26. — Irattár, Déri Múzeum. 24 Lásd 23. jegyzet. 25 Jegyzőkönyv a Képzőművészek Szabad Szervezete Debreceni Csoportjának értekezletéről, 1948. február 15. — Irattár, Déri Múzeum. 26 Sőregi János: Adatok és tervek Debrecen város kulturális kifejlesztéséhez (Debrecen, 1948) D. 568