A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1982 (Debrecen, 1984)

Művészettörténet - Sz. Kürti Katalin: Tóth András (1858–1929) élete és művészete

8. kép. Csáth Sándor portréja, 1914 (repró archív felvételről) antik művészet szellemét idéző alkotás koporsó fölött álló szárnyas nőalakot jelenít meg, aki jobbjában medallionba foglalt férfiportrét, baljában fáklyát tart. Részt vett még a Bartha Miklós és Munkácsy Mihály síremlék-pályázatokon (1908).

58 Tudomásunk szerint egyetlen síremléke valósult meg: 1897-ben avatták Debrecenben Révész Bálint püspök andezit kőből faragott síremlékét. A művet így írta le a korabeli méltató: „magas piramis alakú oszlop fekete andezit kőből. Ezen legfelül ércbeöntött jelképe fog állni a halhatatlanságnak. Egy lobogó fáklya, melyet pálmaág fon ízlésesen körül. Lentebb, a válaszpárkány alatt a püspök természetnagyságú, domborművű arcképe. Annyi karakter, kifejezés, élet van Révész püspök eme hűségesen eltalált domborképében, mennyit egyegy jelesebb szoborművön lehet csak felfedezni".

59 Meglepően kevés kisplasztikáját említ a korabeli sajtó s a család is keveset tud e tevékenységéről/*

0 Az indulás jelentős volt, jólsikerültnek mondható a Gályarab című szobor, amelynek készítési dátuma (1895) arra utalhat, hogy Debrecenbe szánta Tóth András, az emlékkerti gályarab emlékmű modelljének (mint tudjuk, végül Gerenday Antal valósította meg egy szerény, domborművei ellátott emlékoszlopot). A Pányvavető csikós-t valamennyi méltatás dicsérte. A debreceni újságírók Izsó Miklós Búsuló juhász-ával vetették össze, s dicsérték 58 A művek fotómásolatai Képzőművészeti Adattárunkban. 59 A Révész síremlékről tudósít a Debreczen 1897. május 11-i, június 9-i és 18-i, szeptember 29-i, október 5-i száma. A részletes leírás a szeptember 29-i lapban olvasható, 3. 60 Kisplasztikáinak fotóit a család őrzi, másolat a Déri Múzeum Adattárában. 553