A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1982 (Debrecen, 1984)

Néprajz - Fehér Ágnes: Viselkedési normák és életmódbeli minták a tépei paraszti közösségben

Fehér Ágnes Viselkedési normák és életmódbeli minták a tépei paraszti közösségben Hogyan festett a hagyományos tépei paraszti közösség normarendszere, illetve melyek azok a főbb tényezők, melyek az utóbbi évtizedben átalakították a falusi ember gondolkodásmódját, és mennyiségében és minőségében egyaránt megváltoztatták a falu tudati viszonyait? Hogyan él együtt „régi" és az „új", vagyis a gyakran egymásnak ellentmondó hatások, életmódbeli minták egy bihari faluban? A tradicionális falusi társadalomban az értékrend az egyes emberek megítélésében a vagyoni gazdagságot vette kiindulási alapul. Az anyagi tehetősség pedig elsősorban a birtokolt földterület nagyságában öltött testet. A földet nemcsak eszköznek tekintették a paraszti életforma céljainak megvalósításához: („Az termett meg mindent a föld, nekünk is meg a jószágnak is.")

1

, hanem már-már misztikus hatalomként kezelték. („Föld nélkül nem élhetünk. Ha föld nincs, akkor már oda az embernek az élete.")

2 A földdel rendelkezők döntő többségét a 10—15 hold birtokkal rendelkező „kisgazdák"

3 tették ki. Már ez az anyagi, vagyoni státus rangot jelentett a falu társadalmában, erre utal a megszólítás, mely már a kisgazdáknak is kijárt: a családfőt „gazd'uramna"

4

, a feleségét „nemzetes asszonynak"

5 hívták. A föld birtoklásának ténye paraszti öntudatot, büszke tartást eredményezett. A 30—40 holdas jómódú parasztok voltak a „nagygazdák"

6

, akik földjükön szinte minden esetben alkalmaztak napszámosokat, részes aratókat. A földnélkülieket cselédként, summásként, napszámosként szerződtették a helybeli, és a környéken lévő birtokos parasztok, földtulajdonosok. A cselédek közül sokan ún. kommenciós cselédek voltak, egy hold földet kaptak használatra. A nagygazdák bennkosztos cselédeket is tartottak. A faluban 1960-ban alapították meg a termelőszövetkezetet, melynek létrehozásával felszámolódott a földmagántulajdon. Jelenleg csak két egyéni gazdálkodó él Tépén. A föld iránti nosztalgia az idősebb korosztály néhány tagjában még ma is él: („Máig sem tudtam kiheverni, hogy a téeszbe behajtottak.")

7 Azok viszont, akiknek nem volt földjük, elítélőleg nyilatkoznak az ilyenfajta gondolkodásmódról: („Legtöbb még ma is azzal hozakodik elő, hogy neki mije volt a múltban. Nem veszik észre, hogy az az idő már lejárt, a régi már nem jelent előnyt.")

8 A földmagántulajdon felszámolódásával párhuzamosan megszűnt a föld értékmeghatározó szerepe, és a falusi közösség értékrendjében más tényezők kap1 Saját gyűjtésemből, Tépe, Hajdú-Bihar m. 2 Saját gyűjtésemből, Tépe 3 Saját gyűjtésemből, Tépe 4 Saját gyűjtésemből, Tépe 5 Saját gyűjtésemből, Tépe 6 Saját gyűjtésemből, Tépe 7 Saját gyűjtésemből, Tépe 8 Saját gyűjtésemből, Tépe 517