A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1982 (Debrecen, 1984)

Néprajz - Varga Gyula: Szénavágók a Déri Múzeum Néprajzi Gyűjteményében

közelében, a szénatartóban tárolták a felhasználásig. Ilyen esetben használták a szénavágót.

2 A szénavágók történetét, típusait, elterjedését még kevésbé ismerjük. A paraszti munkaeszközöket ismertető tanulmányok többsége említésre se tartja érdemesnek.

3 Legtöbb szerző éppen csak megemlíti, hogy szénavágót használtak, vagy nem. Legutóbb Paládi Kovács Attila foglalta össze, amit a tárgyról eddig tudhattunk.

4 Szerény közleményünkben a Déri Múzeum szénavágó gyűjteményének ismertetésével óhajtunk hozzájárulni az eszközcsoport történetének feltárásához. Gyűjteményünk szénavágóit is — a szakirodalomban korábban elfogadott — két fő típuscsoportba sorolhatjuk. Egyik a kazalmetsző kasza, illetve a kasza vagy kardszerű acél pengéből készült egypengés kazalmetsző kések, másik a kétágú, többnyire taposóval ellátott, kovácsmunkával készült szénavágók csoportja. Természetesen, mindkét csoport több variánst foglal magába. Maga a kazalmetszés munkafolyamata mindkét eszköztípussal hasonló: a kazal tetején kezdve, függőleges irányban mozgatták a szénavágót s így metszették el a kazlat. Legtöbbször 1—1,5 méter szélességű részt kezdtek el vágni, sőt legtöbbször a kazal hosszanti irányában még ezt is megfelezték, hogy azután minél kisebb felület maradjon fedetlen. A nagyobb boglyákat is felezték vagy negyedelték, vagyis a boglya közepén záródó derékszögű cikkelyeket vágtak ki belőle. Ha a szükséges mennyiséget levágták s még nem jutottak a fenekére, a megkezdett részt csorgósan hagyták s még ízík kóróval (a Hajdúságban csutkaszár) vagy szalmával is lefedték, hogy az esőtől védjék. A levágott szénát aztán nagy vesszőkosarakkal vagy ponyvákkal hordták be a szénatartóba. I. Kasza- vagy kardszerű szénavágók ,,A kazalmetszés eredeti szerszáma a kasza." A kaszával való kazalmetszés országszerte ismeretes volt.

5 Vidékünkön sem volt olyan gazda porta, ahol ne használták volna. Legegyszerűbb formáját Balogh István ismerteti Debrecenből, amikor debreceni gazdák még a két világháború között is a használatból már kikopott kaszapenge nyakára rongyot tekertek, hogy jobb fogás essen rajta s ezzel vágták meg a kazlat.

6 Átányban (Heves megye) a „kazalkezdő kaszá"-nak nevezett szerszám állítólag úgy készült, hogy a kasza nyakát kiegyenesítették, mint a parasztháborúk fegyvereit, s így erősítették egy kb. 80—90 cm hosszú fanyéhez. Sajnos, sem a leírás, sem a közölt rajz alapján nem lehet pontosan megállapítani a rögzítés módját.

7 A Déri Múzeumban jelenleg 2 db kaszapengéből készült szénavágót őriznek. (V. 63.67.1.15. Nagykerekiből és V. 75.106.1 Kismarjából. L. 3—4. ábra.) Mindkettő az 1940-es években készült, házi készítésű, paraszti munka. Megállapítható, 2 A MNL szénavágó címszó alatt ismerteti. Vidékünkön ismerős azonban szénametsző, kazalvágó, kazalmetsző, szalmavágó néven is. 3 Jellemző, hogy az 1941-ben meghirdetett Csűry Bálint népnyelvi gyűjtőpályázatra beérkezett több mint 6000 darab kitöltött kartonból mindössze 5 karton utal széna-, illetve szalmavágóra. DMNA (Déri Múzeum Néprajzi Adattára) Csűry Bálint népnyelvi kartonok. 1—6495 lap. Hasonlóan Juhász Antal az 1970-es évek elején három Szegedkörnyéki tanya teljes eszközkészletét vizsgálva nem talált szénavágót. Juhász, 1974—75. 105—167. A szomszédos országok újabb szakirodalma még kevésbé tesz említést a tárgyról. Csupán példaként idézünk azokról a területekről szóló újabb munkákat, ahol bizonyosan megtalálható volt a szénavágó: Godea, — Sárba, 1977; Drägoescu, 1978. 7—86; Hycko, 1973; Mössinger, 1960. 147—169. 4 Paládi Kovács, 1979. 435—442. 5 Uo. 435., 437. 6 Balogh, 1938. 30. 7 Fél—Hofer, 1974. 456 és 250 sz. ábra. 454