A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1982 (Debrecen, 1984)

Történelem - Szűcs Ernő: A Molinum Malomipari Rt. és hatása az Alföld gyárjellegű malomiparára

sem, harmadát sem őrölte fel a jelentősebb pesti malmok (Hungária, Gizella, Első Budapesti) egyenkénti teljesítményének.

9 Döntő fordulat következett azután be 1938-ban a Molinum Malomipari Rt. sorsában. Ekkor egyrészről a PK, másrészről az ország 18 legnagyobb malomipari vállalata szerződést kötött.

10 Ennek értelmében a PK kötelezettséget vállalt a 18 malom irányában, hogy „a Molinum Rt., az Egyesült Magyar Malomipari Rt. és a Pesti Victória Gőzmalom Rt. tulajdonában levő budapesti, ceglédi, szolnoki, kiskunfélegyházai, kiskunhalasi, bajai, csongrádi és békés-gyulai malmok üzemüket" (tulajdonképpen az egykori Victória konszern magyarországi telepei) 14 napon belül termelésüket örökre beszüntetik, amint a malomvállalatok aláírják a ,,Megállapodás"-t. A PK arra is kötelezettséget vállalt, hogy a felsorolt cégek telepein a jövőben sem fognak őrlő vagy hántoló üzemet működtetni. Féléven belül leszerelik a gépeket, s azokat elsősorban külföldön fogják értékesíteni. Ha a berendezéseket itthon értékesítenék, azt csak „másféle üzem" veheti meg, vagy csak a szerződés aláírásának napjáig már berendezett és működő malmokban használhatják fel. Ha ennek ellenére az eladásra került gépeket, felszereléseket mégis malmok üzemeltetésére használnák fel, akkor — ha a PK rosszhiszeműen járt el, úgy a malomipari vállalatok mentesülnek a PK-val szembeni minden további kötelezettségük alól, ezenfelül köteles a malmoknak okozott minden kár megtérítésére. Ha azonban a PK nem rosszhiszeműen járt el, de a felszereléseket mégis őrlésre, hántolásra, új malmok létesítésére használnák fel; az esetben a PK „azon összeg másfélszeresét tartozik, mint bíróilag nem mérsékelhető kötbért.. . Budapesten készpénzben megfizetni, amilyen összeget a szerződésellenesen felhasznált gépek és felszerelési tárgyak eladási ára kitett." Ugyancsak tilosnak minősítették a kártalanítás összegének az iparágba való befektetését is. Más oldalról a 18 malom vállalat az üzemek leállításáért és a PK által vállalt egyéb kötelezettségekért összesen 2,3 millió pengőt fizet a PK-nak 10 egymást követő évben egyenlő részletben, kamatmentesen. Az évi 230 ezer pengős részletfizetések biztosítása érdekében a malmok minden felőrölt vagy hántolt nyerstermény után mázsánként 10 fillért — ezt hívták „mázsafillér"-nek —voltak kötelesek fizetni. Ha pedig többet őröltek, vagy hántoltak, mint 1937-ben (a megállapodás előtti évben), akkor minden többletmázsa után további kétszeres mázsafillért kellett fizetniük (ezt hívták „többlet-mázsafillérnek"). Ugyancsak kötelesek voltak a malmok a náluk hántolásra került minden mázsa rizs után 20 fillért befizetni „A malomvállalatok fizetési kötelezettsége a Malomipari és Victória miatt" számlára, „rizs-mázsafillér" címén. Végül a németországi liszt export-kontingensben való részesedés után mázsánként 50 fillért kellett fizetniük az üzemeknek (export-mázsafillér). Mód volt arra, hogy a „mázsafillér" öszszegét emeljék vagy csökkentsék aszerint, hogy „a törlesztési időszak végén az esedékes részlet előreláthatólag fedezhető legyen". Ezt azonban azzal a kikötéssel tették, hogy az előbb említett tételek nem haladják meg a jelzett összegeket, azaz a 10—20—50 filléreket.

11 Kijelöltek egy három tagú bizottságot is, amelynek feladata volt a szerződésből eredő feladatok lebonyolítása, az adminisztráció megszervezése (az őrlést, hántolást havonta kellett jelentenie az üzemeknek és havonta kellett fizetési vállalásaiknak eleget tenni), valamint az adminisztrációt ellenőrizni. A bizottság első elnökének dr. Bud Jánost, helyetteséül Bessenyei Ferencet választották. Megbízatásuk egy évre szólt ugyan, de a „Megállapodás" azt is tartalmazta, hogy ha az év lejárta előtt 60 nappal az alapítók közül három nem kér új választást, megbízatásuk automatikusan meghosszabbodik újabb egy periódusra. Az elnök mellé a két bizottsági tagot is akként jelöl9 OL Z 58. MÁH 248. cs. 1090. 10 OL Z 729. Magyarországi Exportmalmok Szindikátusa 21. cs. 199—219. A szerződésben résztvevő 18 vállalat között több alföldi üzem is volt pl.: Debreceni István, Békéscsabai Rosenthal Gőzmalom Rt, stb. 11 Uo. 447