A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1982 (Debrecen, 1984)

Történelem - Nyakas Miklós: A debreceni nyomdászok szerepe a magyar nyelvű nyomdász szaklap megteremtésében

óhatatlanul is igen erős nyomást gyakorolt.

30 Utalnunk kell itt arra a következményeiben a későbbiek folyamán döntő fontosságú javaslatra, amely pontosan a debreceni nyomdásztársadalomtól ered, s amely az országos egylet megvalósítását tűzte ki célul. Bár e javaslat elsősorban szociális megfontolásokból született, a nyelvi kérdésre mégis kihatással volt. A kezdeti budapesti ellenvetések után ugyanis a debreceni javaslatot, miután az a vidékiek lelkes támogatásával találkozott, a fővárosban is komolyan kellett venni, s azt a gyakorlatban mindkét szembenálló fél magáévá tette. Az országos egylet megvalósulásának reális lehetőségével tehát mindkét tábor komolyan számolt, márpedig a budapesti egylet országossá szervezése a magyar elem fölényét egyértelművé tette volna, mint ahogyan tette is. Nyilvánvaló, hogy többek között ennek felismerése is késztethette jobb belátásra a független pártot. 30 „Hol voltak ... a magyarok a Közlöny megindulása előtt s hol vannak ma? A Közlöny múlt évi 4-ik számában Kenderessy L. keserű szavakkal panaszolja, hogy az országos egylet ügyében tett régebbi felszólalásait agyonhallgatták — s ma bizony nem mondhatja senki, hogy miért? Bizonyára azért, mert a magyar nyelvű Közlönyt a magyar vidék megértette, s azok, kik eddig közönyösek voltak, ma az ügy lelkes támogatói." Szabó Elek: Amit nem akarnak beismerni. Ny. K. 1884. szept. 1. II. évf. 17. sz. 1. 437