A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1982 (Debrecen, 1984)
Történelem - Nyakas Miklós: A debreceni nyomdászok szerepe a magyar nyelvű nyomdász szaklap megteremtésében
pontosan a debreceniek vetették fel, első változatban még 1881-ben körlevél formájában és a Typographic, hasábjain és az ekkor megrendezett II. Országos Nyomdász Kongresszuson, igaz ekkor eredmény és visszhang nélkül. A nemzeti párt zászlóbontásakor azonban a debreceniek elérkezettnek látták az időt arra, hogy a javaslatot újra felszínre hozzák, s ezért a Nyomdászok Közlönye hasábjain e tárgyban felhívással fordultak a budapesti és vidéki nyomdászegyletekhez."' Tekintettel arra, hogy e küzdelem részletei tárgyunk szempontjából nem érdekesek, csupán annyit kell jeleznünk, hogy témakörben hamarosan élénk disputa alakult ki a vidék és a főváros között, az üggyel sokat foglalkozott a Nyomdászok Közlönye és a Typographia is, s bár az érintettek között elég jelentős véleménykülönbségek alakultak ki, tekintettel az ügy nagy horderejére, a vidéki nyomdásztársadalom öntudatban és szervezettségben e küzdelem során jelentős fejlődésen ment keresztül. 1 ' Mindez természetesen óhatatlanul erősítette a budapesti nemzeti párt helyzetét. Mindenesetre tény, hogy a debreceni kezdeményezés úttörő voltát mindkét tábor elismerte és magáévá tette. E helyen nem lehet feladatunk részletesen méltatni azt a sokoldalú tevékenységet, amelyet a Nyomdászok Közlönye folytatott a magyar nyelvű nyomdászati szakirodalom megteremtéséért, s a nyomdaipar szakszókincsének megmagyarosításáért. A lap legnagyobb horderejű vállalkozása kétségtelenül az volt, hogy a Magyar Tudományos Akadémia fölszólítására összegyűjtötték a nyomdaiparban használatos eszközök, szerszámok, mesterfogások, gyors- és kézisajtó alkatrészek és a betűöntés szakszavait, s egyben közölték a megfelelőnek vélt magyar kifejezést, amelynek egy részét a nyomdaiparban már itt-ott használták is, más részét pedig az összeállítók alkották. A pontosabb értelmezés végett közölték az eredeti német kifejezés francia változatát is. A szerkesztőség igyekezett az akciót társadalmi méretűvé tenni, ugyanis fölhívást intéztek a lap olvasóihoz, hogy a hiányosságokra hívják fel a figyelmet, illetve a közölt anyaggal kapcsolatban tegyék meg az észrevételeiket. Természetesen csak külön tanulmány keretében lehetne tisztázni azt, hogy a közölt anyagból a szakmában végülis mi honosodott meg, az azonban az első pillantásra is látható, hogy egy sor kifejezés a magyar nyelvben polgárjogot nyert, mint például a hasáblevonat, felszabadulás (inas esetében), fametszet, művezető, zugnyomda stb. 18 A nyomdászok, elsősorban a szedők önképzését segítette elő, hogy a lap rendszeresen foglalkozott a magyar helyesírás problémáival, nehézségeivel. Általában elmondhatjuk, hogy a szerkesztőség ígéretéhez híven általában is nagy teret szentelt a magyar nyelvű nyomdászati szakirodalom népszerűsítésének, s rendszeresen hírt adott a legmodernebb nyomdai eljárásokról. 1 " A Nyomdászok Közlönye köré csoportosult magyar párt természetesen nagy aktivitást fejtett ki Budapesten is. Így például a magyar nyelv támogatására alakult Társas Kör is életképes egyesületnek bizonyult, s egy idő után napirendre került a Társas Kör és a Lapkiadó Szövetkezet egyesítésének gondolata is. 2 " Bár a fúzióból anyagi és személyi ellentétek miatt nem lett semmi, a két egyesület — amely részben személyileg is fedte egymást — a független párt nagyhatású ellenfele tudott maradni. A nemzeti párt hívei nagyon helyesen, nem igyekeztek kenyértörésre vinni 16 Horovitz Zs. i. m. és Ny. K. 1883. júl. 16. I. évf. 4. sz. 4. Levelezések. Debrecen. Tegyük országossá a rokkant-, özvegy-, és árvapénztárt. 17 V. ö. pl. a Ny. K. levelezési rovatával. 18 A kifejezések magyarosításában oroszlánrészt vállalt Pusztai Ferenc V. ö. Ny. K. 1883. jún. 16. I. évf. 2. sz. 2. A mesterszók ügyében. A lapban egyébként folyamatosan jelentek meg a szószedetek. V. ö. még: Hódy Soma: A mesterszók anyagához. Ny. K. 1884. máj. 16. II. évf. 10. 4. 19 Egy kiragadott példánk: Láng J. L.: Tanulmány a könyvgerincről. Társas Körben tartott értekezés. Ny. K. 1884. máj. 1. II. évf. 9. sz. 1—2. 20 Pl. uo. Lapunk és a Társas Kör egyesítése. 434
