A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1982 (Debrecen, 1984)

Történelem - Komoróczy György: Debrecen peremkerületének kialakulása 1848-ig

napos börtönbe ugyancsak a robot elmulasztása miatt. Az ítélet kimondotta, hogy „az elitéltek árestomba kísértetnek s onnan nappalra munkába hajtódnak és éjszakára ismét bezáratnak mindaddig, míg hátralevő napszámjok le nem telik". Még a városi hivatalnokot is megbüntették, ha a külsősoron lakott. Ez történt Péter Gábor kaneellistával, aki törvény elé történt idézésekor 1831. okt. 24-én „ígéri, hogy mind a 16 napot leszolgáltatja". Még 1836-ban, sőt 1838-ban is szigorúan eljártak a munkamegtagadókkal szemben. 1838. jún. 28-án 15 Csapó-u. háztulajdonost ítéltek el, mert „engedetlen taxások, a nemes város részére széna kaszálni ki vettetvén, ki nem állottak, sem napszámost nem küldöttek". Közöttük többen mesteremberek és asszonyok voltak, akik nem találtak napszámost. A törvényszék kötelezte őket, hogy „a földesúri munkát pontosan teljesíteni szoros kötelességüknek ismerjék".

69 Debrecen tehát az új soriakkal szemben a cívisváros minden előjogát gyakorolta s a felsorolt, de korántsem kimerített példák tömege bizonyítja, hogy a városvezetés földesúri minőségében nem tartozott a haladó, irányító képességgel megáldott birtokosok közé, mert bérmunkások helyett a behajthatatlan robot mellett állt ki, holott a korábban megismert tapasztalat szerint maga is oly értelműen foglalt állást, hogy a napszámot pénzen kellene megváltani. Akik a pénzfizetést vállalták, azokat valóban nem kötelezte, de akik nem, azokat szigorú robotra kényszerítette a város által megállapított időben s mint láttuk: sokszor olyanokat, akik éppen kenyérkereseti tevékenység miatt voltak lekötve. Nincs benne semmi érthetetlen, ha ezek a társadalmi rétegek a polgári forradalom idején, majd a kapitalizmus fejlődése során minden forrongásnak, sőt forradalmi megmozdulásnak bázisává lettek! * * * Összefoglalóan leszögezzük: nehogy valaki az új sori települések társadalmi megítéléséből kifolyólag kedvezőtlen véleményt alkosson Debrecen vezetőségének egészéről; a város általában haladó szellemű volt, fejlődésének eredményei kiemelkedőeknek mutatkoztak, művelődése nem állt sok hasonló típusú város mögött. De az új sori telepek és lakóik megítélésében érthetetlenül konzervatívnak bizonyult s ez indokolta a kibékíthetetlen ellentéteket a város árkán belül és kívül élő személyek között. Száz év alatt az ellentétek annyira elmélyültek, hogy újabb száz esztendőre volt szükség azok elsimítására, majd felszámolására. De valójában a feudális kor végén ütött mély sebeket csak a jövő gyógyíthatja be az új lakótelepek építésével, közművesítésével, művelődésügyi szervezeteivel. 69 Uo. 39. ftsz 1828. máj. 24., Num. 288. A perbefogást és büntetést tárgyaló iratok közül még Prot. crim. IV. A. 1018/e 33. ftsz 1829. jún. 29., Num. 326., 328., uo. 34. ftsz 1830. jún. 30. Num. 325., majd júl. 17-én 371., szept. 11-én 521., szept. 9-én 514., uo. 35. ftsz 1831. ápr. 30-án 233. sz. a., majd 311., 313., 322., 456., 457., 360. sz. a., továbbá más napokon 461. sz. a. és uo. 40. ftsz a. 1836. júl. 2-án 230. sz. a. és 42. ftsz 1838. jún. 28-án 202 sz. a. Az elvi állásfoglalásokra IV. A. 1006/1 Prot, commission. 1828. jún. 25., dec. 10., valamint IV. A. 1011/k 178 ftsz Rel. 276/1840. jan. 8. stb. 407