A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1982 (Debrecen, 1984)

Történelem - Komoróczy György: Debrecen peremkerületének kialakulása 1848-ig

Ezt a kényszerhelyzetet ismerte fel Vécsey, amikor az új sori települések ki­alakítását kezdeményezte. Ezért javasolta 1771. június 17-én a tanácsnak a „su­burbiumok felállítását", amelyet a tanács akkor még nem fogadott el. 8 De a gondolatot a következő királyi biztos, Forgách Miklós, éberen tovább­ápolta; tevékenységének mindjárt a kezdetén, 1773. június 21-én, újból megírta a tanácsnak, hogy az árkon belül sokan szegényesen, ház nélkül élnek, akik a „városon kívül telket szeretnének házépítés céljaira". Egyúttal intézkedett a tervek elkészíttetéséről, sőt 1774-ben megfelelő jogszabály elkészíttetéséről is gondoskodott. 9 Az első tervezési folyamat záróidőpontjaként az 1774. év tekinthető. 1774. március 10-én Forgách értesítette Debrecen hatóságát, hogy „a suburbium fel­állítását" az uralkodó engedélyezte; egyidejűleg elrendelte a házhelyek kijelö­lését, feltérképezését. A továbbiakban közösen megtárgyalták a telepítés fel­tételeit, amelyeket végül 18 pontban foglaltak össze. Március 28-án a királyi biztos még arra is felhívta a figyelmet, hogy a Várad és a Szt. Anna utcai kapun kívül a r. kat. személyeknek önálló házhelyet kell biztosítani, amelyeket fenn kell tartani, ha azonnal nem népesülnének be. 1774. május 20-án a házhelyek kialakításának végső jogszabálya is megszületett, amelyet a tanács adott ki. 10 Ez azt is kimondta, hogy a taxás telkeket nem lehet megvásárolni, csak a rajta levő felépítményt, de azt is csupán a tanács előzetes hozzájárulásával. Hogy mi volt az újsori település területi kiindulópontja, arra egyértelmű feleletet nem lehet adni, mert ezzel a kérdéssel a források csak a XIX. sz. má­sodik-harmadik évtizedében kezdtek foglalkozni. A lakosok között voltak a fal­vakból elszármazott személyek, voltak már korábban ott élt kunyhósok és akad­tak a város belső területéről kiköltözöttek is; pl. az első 250 kérelmező még az 1770-es években kivétel nélkül debreceni lakos volt, és más házánál „lakóként", albérlőként tartózkodott. A tárgyilagosság megkívánja annak a megállapítását is, hogy mind a szená­tus, mind a Választott Hites Közönség az újsori telepek kialakításánál attól félt, nehogy a portaszámot, az adóalap összegét, a királyi adó mértékét (a contribu­tio-t) szaporítsa, de azt is óhajtotta, hogy a nagyobb méretű belvárosi házak ki­adhatók legyenek. Az 1774. esztendőt követően megfigyelhető, hogy az új so­riak száma szinte ugrásszerűen növekedett, tehát észrevehető, hogy a Forgách­féle intézkedés alapvetően már kezdetben eredményesnek bizonyult. A koráb­ban ismertetett adatokon túlmenően 1776-ban a Hatvan-u. élt az újsori ház­tulajdonosok között 6 család 16 gyermekkel, 6 feleséggel együtt, tehát 28 fő; a Péterfia-utcában 5 családfő együtt 29 személyt tartott el; a Csapó-u. újsoron 6 család élt 18 taggal; a Cegléd-u. újsoron 8 család 40 taggal; a Varga-u. új­soron 7 család 25 taggal, míg a Piac-u. újsoron 5 családfő 25 fővel. Minden csa­ládfőnek, néha a feleségnek is, foglalkozása volt, tehát állandóan ott éltek. A Piac-u. hóstátiakat a Miklós-u. kapun kívül írták össze, míg a Cegléd-utcaia­kat tizedekre tagolva a Cegléd-u. kapun, a Cegléd-u. kisajtó és a Csapó-u. ka­pu között fekvő „napnyugati soron", valamint „a napkeleti soron északról délre fordulva" írták össze. Mindezek a közölt térképen megfigyelhetők. 11 Az újsorosi települések kialakításának kényszerét a királyi biztosok állás­foglalása szerint a katolikus vallásúak házhelyigénye is indokolta. A kezdeti 8 HBmL IV. A. 1001/1. Prot, commission. 1771. jún. 17., pag. 88. 9 Uo. IV. A. 1002/1. Prot, commission 1773. jún. 21., pag. 32., és júl. 6. pag. 68. és a 10. kötet, továbbá v. ö. Sápi L.: Űjsori házak i. m. 297. 10 HBmL IV. A. 1002/1. Prot, commission. 1774. márc. 10., pag. 87., valamint márc. 17-én 115—117., és 206—208. old. „Suburbiorum erectio/././." u. o. 1774 márc. 28., pag. 123 és Relationes 95/1826, összefoglaló tartalommal. A „Puncta regulationis suburbiorum"-ról Komoróczy Gy.: Reformkori Debrecen i. m. 52. 11 HBmL IV. A. 1011/t. 1. Összeírások 1776 júl. 8., továbbá u. o. Tan. jkv. 1776 a ci­gánytelepülésekről; a Piac-utcáról uo. IV. A. 1013/11. с 19. ftsz. 21 ftsz. 388

Next

/
Thumbnails
Contents