A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1982 (Debrecen, 1984)

Történelem - Sápi Lajos: Építési szabályrendeletek keletkezése Debrecenben

is határba építenének, és így a lábbal öszve nyúló Telekeken lévő épületek közt a tűz ellen hagyott oltalmat el szorítanák de az illyen kertek el foglalását semmiképpen meg nem kell engedni, mert ezek el múlván a tűz egyik Uttzáról másikra könnyebben által menne. 11. Sokaknak áltáljában igen nagy kedvek arra, hogy azon kívül hogy a nagyobb épületek miá az Udvarok szoros, minél több apró épületeket mint sertés, és tyúk ólakat s górékat tsináltassanak: mellyre nézve arra kell vigyázni, hogy az illyen apró tűz fészek a mennyibe lehet kevesítődjön, a hol pedig elkerülhetetlen lévén valamint akár Secessus akár apró ólak legyenek azok, meg kell engedni, olly hellyet kell mutatni, hogy a Szomszéd épületéhez közel annyival inkább alá ne essen, hanem ki ki szenvedje a maga háza sorján. 12. Ha valakinek a Telekje szegeleten esik, vagy a háza az udvarán belől lévén ólakat másüvé jó móddal nem építhet, hanem az Uttzára, oda semmiféle ollyas épületet meg ne engedtessen a melly az Uttzát el büszhiti, vagy a díszét elveszi, nevezetesen ha valaki maga, vagy Quártélyossa lova számára Istállót, vagy akármely ólat akar építtetni, az olly fundamentumon álljon hogy az abban meg gyűlni szokott tsunyaság az Uttzára ki ne fojjon, az egész épületnek is ollyan formája adattason, mely az Uttzának dísztelenségére ne legyen. 13. Secessust (árnyékszéket) átaljában senkinek sem szabad az Uttzára sémiképpen tsináltatni, sem pedig a szomszédja épületéhez ragasztani, és ha valaki azt a maga háza sorján akarja is ásatni, arra köteleztessen, hogy mint sem vélle a Szomszédnak egészségtelenséget okozzon, olly fundamentumot rakasson, melly az abban lévő emésztetet a szomszéd Udvarára, vagy kuttyába ne botsássa. 14. Minthogy a nád és vesszővel való kerítés a tűzre nézve is veszedelmes, arra kell inteni az Építtetőket, hogy deszkajok nem volna kerítésnek, a mi annál is jobb, földből rakjanak kerítést. 15. Sokan kivált az Árok alatt eszekbe nem tartván a meg történt veszedelmeket, mellyek a sorvadt gazos, és rendetlen épületeknél leghamarább meg esnek minden politia ellen ujj épületeket gazzal fedik Istállójukat a konyha vagy szobájok s kamrájok mellé tétetik; azért mind a Securitas, mind az egesség fenn tartására nézve senkinek olly épület formája meg ne engedtessék, hogy az Istállóba a konyhából, vagy kamrából járjanak, mivel úgy vigyázatlan tseléd miá hamarébb tűz támadhat; de a lakó szoba falát és földjét az Istállóban lévő trágya is által járván egésségtelenséget okoz: úgy szinte a gazos fedél se engedtessen meg sehol. Végre 16. Midőn valaki Kováts, Lakatos vagy más tűzzel járó műhelyt akar építeni, arra kell vigyázni, hogy oda közel más tüzet kapható épület ne legyen és olly materiáléból épüljön melly meg nem gyúlhat, azonkívül a Kováts műhelyekre, és azok elibe fel állítani szokott patkoló szín iránt azt kell observálni (figyelemmel lenni), hogy azoknak szoros Uttzán való fel állítása meg ne engedtessék, mivel a tapasztalás bizonyítja, hogy a Kováts műhelyektől a Lovak félvén, könnyen veszedelem okozódhatik a jövő menőknek."

8 E rendeletben az építés szabályozása mellett már testet öltött egy egészséges városrendezésre irányuló törekvés. Szellemében érvényt kívánt szerezni az 1802ben meghatározott építési és városrendezési feladatok keresztülvitelének. E törekvések az országunk valamennyi városát tekintve a XVIII—

XIX. századforduló építészeti és városrendezési színvonalát véve alapul, Debrecenben óriási haladást jelentett. Rendelkezéseivel a falusias elhelyezésű házsorokat az utca vonalába rendezi, a szűk utcák bővítéséről gondoskodik, és a legkisebb utca, köz szélességének megállapításával megkezdi a zsákutcák és sikátorok felszámolását, amelyet a városias fejlődés alapfeltételének tekintett. A város gerincét jelentő ősi utcahálózatát változatlanul fenntartják és ennek kihangsúlyozásaval emelik a városrendezés színvonalát óriási léptekkel. 8 HBmL Tanácsi jegyzőkönyv 1808/600 375