A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1982 (Debrecen, 1984)

Régészet - Kőhegyi Mihály: Kora szarmata aranyleletes női sírok az Alföldön

nak.

186 A Krím félsziget négy kisebb folyójának partján, Szevasztopol környékén, 35 lelőhelyen fordult elő szarmata temető, közülük többet megástak. A belbeki temetőből 22 sírt ismerünk. Az anyagot egyetlen táblán közlik, sírok szerint nem különítették el. Közte paszta, agát és borostyánkő fordul elő. Az egyik barázdált. A temetőből III. Gordiánus (238—244) és Decius Trajanus (249— 251) pénzei ismeretesek. A gerezdes gyöngyök tehát tovább élnek az anyaterületen.

18<>a Általában megállaptíható, hogy minden gyöngytípus megtalálható Kercsben, ami nálunk a szarmatáknál van: üveg, kubooktaedrikus kalcedon, szemes, berakásos, gerezdes.

187 Histria 72. szektorának 16. sírjából is ismerünk 4 db gerezdes gyöngyöt. Ilyen került elő a X. szektor 5. sírjából is.

188 A Rau által Torgum mellett, a Schulz tanyánál (Alsó-Volga vidék) ásott D 4. kurgánról maga az ásató adott hírt. A munka folytatását már Szinicin tette közzé. Az E 21. kurgán torzított koponyás sírjából fibula, kubooktaedrikus gyönggyel díszített fülbevaló, kettőskúpos orsógomb és gerezdes gyöngy került elő.

189 A csornorlcsenszkben (Ukrajna) 88 sírból álló temető tártak fel. A 37. sírban 3 gerezdes kalcedon gyöngy feküdt. A fibulák alapján a III. századra tehető a temető kora.

190 Az 1931—1935 között ásott Charakszi temető 28. sírjából — a magyarországiakhoz hasonló nagyságú és díszítésű — bordás gyöngy került feltárásra. A sírban 11 római érem volt. A legkorábbi III. Gordiánus (238—244) ezüstje. A többi igen kopott, de Maximianus (288—305) és Licinius érmei felismerhetők.

m A sír tehát a IV. század elején került a földbe. Románia területén a II. századi római sírokban tűnik fel a gerezdes gyöngy.

192 A II—

IV. század között folyamatosan használt temetőkből (Saporul de Cimpie,

193 Poienesti 129. sír),

194 a III. századi, dako — karpnak meghatározott temetőkből (Barboasa — Gälänasti 281. sír),

195 a III—

IV. századi temetőkből (Dolhesti Mari 1. sír,

19G Casolt VIII. tumulus),

197 valamint csak IV. században használt temetőkből (Saporul de Cimpie 29. sír, Letcani 48. sír)

198 egyaránt ismerjük. Általában úgy tűnik, hogy a csernahov kultúra korai szakaszára jellemzőek a gerezdes gyöngyök.

199 A csehországi Kostalac na Hane III—

IV. századi temetőjének számos sírjából (47., 49., 53/b., 61.) ismerjük a mieinkhez teljesen hasonló gyöngyöket, jeléül annak, hogy ez a római áru egyszerre nagy területen és évszázadokon át divatban volt.

200 186 Szkricskin 58., 2. t. 20. Í86/a Viszotszka, T. M.: Pitanija etnicsnovo szklaru naszeleninja pivdenno zaxidnovo Krimu pocsatki nasoj eri. Archeologija 23 (1970) 95—97. 187 Alekszeeva, E. M.: Klasszifikacija busz nekropoljuk u dev. Novo — Otradnoe. MIA Í55 (1970) 150—169. 188 Condurach 28., 11. kép; 53., 37. kép. 1. 189 Szinicin 89—90., 21. t, 2. 190 Babencsikov, V. P.: Csornoricsenszkij mogilnik. AP 13 (1963) 111—112., III. t. 6—8. 191 Blavatszkij 271—272., 14. t. 13. 192 Macrea 209., 3. t. 193 Protase 12. t. 18. 194 Vulve, R.: Sapaturile dela Poinesti din 1949. MAPIV 1 (1953) 356., 192. t. 1. 195 Capitanu, V.: Contributii la cunoasterea populatiei autohtone in sec. II—

Щ. e. u. in judetul Bacau. Muzeul National 2 (1975) 312., 12. t. 4. — Capitanu 90., 14. t. 29. 196 Dinu, M.: Santierul archeologie Dolhesti Mari. MCA 7 (1960) 127., 7. t. 15—19. 197 Macre, M.—Bercin, D.: Santierul archeologie de la Casolt si Árpásul de Sus (reg. Stalin). SCIV 6 (1955) 595—596., 13. t. 21. 197/a Protase—Tigara 388., 5. t. 11. 198 Blosin, C: Necropola din secolul al IV. lea e. u. de la Letcani (Jud. Iasi). Archeológia Moldovei 8 (1975) 236., 22. t. 3. 199 Fedorov 19. t. 200 Zeman, J.: Severni Morava u Mladsi dobé Rimské. (Praha, 1961) 27., 8. t. A/b.; 28—29. kép, 8. t. B/c kép, 30—31., 10.'t. A/d kép, 36., 13. t. B/c kép. 335