A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1982 (Debrecen, 1984)

Régészet - Kőhegyi Mihály: Kora szarmata aranyleletes női sírok az Alföldön

nak. 186 A Krím félsziget négy kisebb folyójának partján, Szevasztopol környékén, 35 lelőhelyen fordult elő szarmata temető, közülük többet megástak. A belbeki temetőből 22 sírt ismerünk. Az anyagot egyetlen táblán közlik, sírok szerint nem különítették el. Közte paszta, agát és borostyánkő fordul elő. Az egyik barázdált. A temetőből III. Gordiánus (238—244) és Decius Trajanus (249— 251) pénzei ismeretesek. A gerezdes gyöngyök tehát tovább élnek az anyate­rületen. 18<>a Általában megállaptíható, hogy minden gyöngytípus megtalálható Kercsben, ami nálunk a szarmatáknál van: üveg, kubooktaedrikus kalcedon, sze­mes, berakásos, gerezdes. 187 Histria 72. szektorának 16. sírjából is ismerünk 4 db gerezdes gyöngyöt. Ilyen került elő a X. szektor 5. sírjából is. 188 A Rau által Torgum mellett, a Schulz tanyánál (Alsó-Volga vidék) ásott D 4. kurgánról maga az ásató adott hírt. A munka folytatását már Szinicin tette közzé. Az E 21. kurgán torzított koponyás sírjából fibula, kubooktaedrikus gyönggyel díszített fülbevaló, kettőskúpos orsógomb és gerezdes gyöngy került elő. 189 A csornorl­csenszkben (Ukrajna) 88 sírból álló temető tártak fel. A 37. sírban 3 gerezdes kalcedon gyöngy feküdt. A fibulák alapján a III. századra tehető a temető ko­ra. 190 Az 1931—1935 között ásott Charakszi temető 28. sírjából — a magyar­országiakhoz hasonló nagyságú és díszítésű — bordás gyöngy került feltárásra. A sírban 11 római érem volt. A legkorábbi III. Gordiánus (238—244) ezüstje. A többi igen kopott, de Maximianus (288—305) és Licinius érmei felismerhetők. m A sír tehát a IV. század elején került a földbe. Románia területén a II. századi római sírokban tűnik fel a gerezdes gyöngy. 192 A II— IV. század között folyamatosan használt temetőkből (Saporul de Cimpie, 193 Poienesti 129. sír), 194 a III. századi, dako — karpnak meghatározott temetőkből (Barboasa — Gälänasti 281. sír), 195 a III— IV. századi temetőkből (Dolhesti Mari 1. sír, 19G Casolt VIII. tumulus), 197 valamint csak IV. században használt temetőkből (Saporul de Cimpie 29. sír, Letcani 48. sír) 198 egyaránt ismer­jük. Általában úgy tűnik, hogy a csernahov kultúra korai szakaszára jellemzőek a gerezdes gyöngyök. 199 A csehországi Kostalac na Hane III— IV. századi teme­tőjének számos sírjából (47., 49., 53/b., 61.) ismerjük a mieinkhez teljesen hasonló gyöngyöket, jeléül annak, hogy ez a római áru egyszerre nagy területen és év­századokon át divatban volt. 200 186 Szkricskin 58., 2. t. 20. Í86/a Viszotszka, T. M.: Pitanija etnicsnovo szklaru naszeleninja pivdenno zaxidno­vo Krimu pocsatki nasoj eri. Archeologija 23 (1970) 95—97. 187 Alekszeeva, E. M.: Klasszifikacija busz nekropoljuk u dev. Novo — Otradnoe. MIA Í55 (1970) 150—169. 188 Condurach 28., 11. kép; 53., 37. kép. 1. 189 Szinicin 89—90., 21. t, 2. 190 Babencsikov, V. P.: Csornoricsenszkij mogilnik. AP 13 (1963) 111—112., III. t. 6—8. 191 Blavatszkij 271—272., 14. t. 13. 192 Macrea 209., 3. t. 193 Protase 12. t. 18. 194 Vulve, R.: Sapaturile dela Poinesti din 1949. MAPIV 1 (1953) 356., 192. t. 1. 195 Capitanu, V.: Contributii la cunoasterea populatiei autohtone in sec. II— Щ. e. u. in judetul Bacau. Muzeul National 2 (1975) 312., 12. t. 4. — Capitanu 90., 14. t. 29. 196 Dinu, M.: Santierul archeologie Dolhesti Mari. MCA 7 (1960) 127., 7. t. 15—19. 197 Macre, M.—Bercin, D.: Santierul archeologie de la Casolt si Árpásul de Sus (reg. Stalin). SCIV 6 (1955) 595—596., 13. t. 21. 197/a Protase—Tigara 388., 5. t. 11. 198 Blosin, C: Necropola din secolul al IV. lea e. u. de la Letcani (Jud. Iasi). Ar­cheológia Moldovei 8 (1975) 236., 22. t. 3. 199 Fedorov 19. t. 200 Zeman, J.: Severni Morava u Mladsi dobé Rimské. (Praha, 1961) 27., 8. t. A/b.; 28—29. kép, 8. t. B/c kép, 30—31., 10.'t. A/d kép, 36., 13. t. B/c kép. 335

Next

/
Thumbnails
Contents