A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1982 (Debrecen, 1984)
Régészet - Kőhegyi Mihály: Kora szarmata aranyleletes női sírok az Alföldön
egységes, de egyben különálló részét képezi a szarmata kultúrának, amint ezt már Szmirnov 174 és Abramova is megállapították. 175 Gerezdes gyöngy az alábbi lelőhelyekről ismeretes: Örvény — Seres szőlő, Kiskőrös — Vágóhídi dűlő 17. sír, Szeged — Csongrádi út 24. sír. Ez a kis előfordulási arány azért is meglepő, mert Dél-Oroszországból tömegével ismeretesek. 170 Használatuk a szkíta korral kezdődik. Az Ermitázs IV— III. századi anyagában tömegesen találhatunk gömbölyű és hengeres alakú gerezdes gyöngyöket, melyek ennek a kornak tipikus gyöngykészletébe tartoznak. 177 Znamenszkoje gorodistye földsáncából 4 darab került elő szórványként. 178 A Raevszka melletti halomból, ásatás során, nagyszámú edény, lándzsák, kard, római szobrocska került elő. A közleményből nem eléggé világos, hogy sírokból való-e az anyag, de ez a sok ép tárgy miatt valószínű. A gyöngyök között több típus van, közöttük gerezdes is. A lándzsák alapján talán a II— I. századra tehető. 179 Az Uszt-Labinszko melletti temető 38. sírjából (1938-as ásatás) barázdált üveggyöngy vált ismertté. Az anyagot sajnos nem síronként, hanem típusonként közlik táblázatban. A temetőt az i. e. I. században használták. 18 ° Zalota-Balka falu mellett (Alsó-Volga vidék) 64 sírt tártak fel. Az időszámításunk fordulójára keltezhető temető 51. sírjában három gyöngyfüzért találtak, közte számos gerezdes gyöngy is van. 181 A Mingecsourszk melletti, 300-nál több kurgánt tartalmazó halomcsoportból néhányat feltártak. Az i. e. II—i. sz. II. század közé keltezhető sírokban sok ízben fordult elő gerezdes paszta — és kőgyöngy. 182 A Nikolajevka közelében (Dnyeper jobb partja, Kerszonézoszi körzet) ásott temető 4. sírjából (nő) egy kék gerezdes gyöngy került elő, mely az i. sz. I. századra keltezhető. 183 A régebbi orosz és szovjet ásatások során a sírok anyagát nem tartották külön, közlésük is inkább táblázatokban, típusonként történik. Külön öröm, hogy a Tiritaki közelében folyó ásatás (1933) számunkra fontos anyagát korszerű, szép feldolgozás követte. A szerző a síronkénti teljes anyagot jó rajzos táblákkal és fényképekkel közli és minden sírt külön keltez. A 4. sír gyermekváza mellől 1 db világoskék, gerezdes pasztagyöngy került elő. A római tárgyak alapján az i. sz. I. század első évtizedében került eltemetésre. A temető 15. sírjából (nő) 1 db gerezdes kőgyöngy, látott napvilágot. Kora i. u. II. század. 18 "' A szubotovoi vörös agyagból készült, gerezdes gyöngy I. századi fibula társaságában látott napvilágot. A római import áru — köztük a szóbanforgó gerezdes gyöngyök — egészen a Dnyeper felső folyásáig, Kijev magasságáig feláramlik a kereskedők közvetítésével. Ez a Fekete-tengeri városokkal folytatott kereskedelem II. századig töretlen. 185 Más területeken azonban még később is nyomon követhető. A Volga jobb partján fekvő Barankovo falu mellett 3 halmot tártak fel. Átmérőjük 8 méter körül ingadozott, nagyméretű sírkamrájukban egyetlen sír feküdt. A gyöngyök között 1 gerezdes, égszínkék üveg is előfordult, viszonylag nagy (1,4 cm) átmérővel. A temetkezések a III. század végétől a IV. századig tarta174 Szmirnov (1952) 195. 175 Abramova (1961) 91. 176 Ilinszkaja, V. A.: Kurgani szkitszkovo vremeni v basszejne reku Szüli. KSz 54 (1954) 31., 11. t. 2—3. rajz. 177 Berchin 147., 3. t. 8—10. 178 Pogrebova, N. N.: Pozdneszkifszkie gorodiscsa na nizsnem Dnepre. MIA 64 (1Q58) 123., 12. t. 8. 179 Zsizov 120., XXI. t. 13. 180 Anfinov 200., 18. t. 26. 181 Vjazmitina 103—105., 6. t. 182 Jone 22. t. 6—8. 183 Ebért (1913/b) 86—88. Abb. 97. 184 Gajdukevics 220., 93. t. 4.; 216—227., 83. t. 5. 185 Makszimov 29—42., Makszimov, E. V.: Anticsnij import na szerednami prigniprovi v zarubineckij csasz. Archeologija 15 (1963) 1. ábra. Jó térkép az importok elterjedéséről. 334
