A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1982 (Debrecen, 1984)
Régészet - Kőhegyi Mihály: Kora szarmata aranyleletes női sírok az Alföldön
háromkaréjos együttes is, melyet 1966-ban vett a hamburgi múzeum. Valamenynyi között ezek hasonlítanak leginkább a kiskőrösiekhez. Még a felvarrásra szolgáló lyukacskák is megtalálhatók rajtuk. Az egész együttes (arany csatborítások, kerek fiitterek, karperec, szíjborítás) eddig orosz magántulajdonban (nyilván emigránsok kezében) volt. Közlője a korai császárkorra keltezi. 1 ' 3 Területileg és korban is közel áll hozzánk a Románia területén, Callatis mellett tumulusban talált igen gazdag római lelet (2 aranygyűrű, bronzedény, bronz kandeláber, patera, ezüstlámpa, gyöngyök), melyben aranypántos korona is volt. Tetejét háromszögletűre bevágott lemezekkel díszítették. 134 Az ugyanitt tovább folytatott ásatások hasonló darabját Faustina senior 141-bol származó, verdefényes denára keltezi. 130 A Boszporusz környékén még a hunkorban is divatja volt az ilyen koszorúknak. Az aranylemezeket sokszor nemezre, vagy posztóra varrták. 130 A kiskőrösi díszek is ilyen módon képzelhetők el fejdísz részeinek. Előkerulési helyük erősíthetné csak meg elképzelésünket, de a 3. sír — ebből valók a darabok — rablott volt. Éppen ezért nem zárható ki annak lehetősége, hogy ruhára varrt díszek voltak csupán. A koszorúk használatának és megbecsülésének csúcspontja az időszámításunk körüli két századra esett. Plinius beszéli el, hogy első ízben Vespasianus áldozott ilyen koszorúkat a Capitolium templomában. 137 A leletegyüttesek leggyakoribb darabját a jellegzetes fülbevaló képezi. A 42 lelőhely közül 24-ben megtalálható. Néha csak ezt hozták be a múzeumba, a többi tárgy elkallódott a találók kezén. — Három alaptípusa van. 1. Csak granulációval díszített (III. 1—3., 7., IV. 1—4., VI. 18., VII. 20—26., VII. 1—2., XIV 1.). 2. Granulációval és rekeszekkel díszített (I. 13—16., III. 8—9., VI. 20—21., VII. 1—2., XIV. 1.). 3. Három oldalán félkörös drótokkal díszített (II. 2—3., III. 8—9., IX. 1—2.). A három típus között nem látunk időrendi különbséget. A szovjetföldi párhuzamok azt igazolják, hogy a későhellenisztikus korban (i. e. III. század közepe után) az ékszerek jellemzője a polichromia lesz. Széltében alkalmazzák a rekeszekbe foglalt, csiszolatlan köveket. 138 A fülbevalók az i. sz. I. században érik el legnagyobb választékukat. 13 " Ügy tűnik, hogy először a zárószerkezet megoldása jelenik meg. A tulcharkoi temetőből olyan csavart drótból készült fülbevaló került elő, melynek egyik vége tokos, a másikat elvékonyították és az előbbibe dugták, tehát azonos a jazigok fülbevalóinak zárószerkezetével. A leletanyagot az i. e. II— I. század fordulójára teszi közlője, amit kissé korainak tartunk, de ezt megítélni igen nehéz, mert a leletanyagot nem sírok szerint közli, hanem csak típusokat hoz. 1/i0 A Zalota — Balka mellett (Alsó-Volga vidéke) feltárt temető 59. sírjából olyan fülbevaló látott napvilágot, mely teljesen más szerkezetű ugyan a mienkénél, de figyelemre méltó, hogy granulációval díszítették. i40a Egy Boszporuszból származó lemezes fülbevaló testén is granuláció látható. A leletet (2 gyűrű, 2 fülbevaló) I. Kotys (45—62) pénze keltezi a minket leginkább érdeklő I. századra. ,/ ' 1 A Krím délnyugati részén, az Alima, Belbek, Kacs és Csernoj folyócs133 Hoffmann—Clear 42—43. 134 Préda 235—236., 3. t. 5—8. 135 Radulescu—Coman—Stavru 263—264., VI. t. 1. 136 Zaszeckaja, I. P.: Boszporszkie szklepi gunszkoj epochi как chronologicseszkij etalon díja datirovki pamjatnikov vosztocsnoeuropejszkich sztepej. KSZ 158 (1979) 2 t. 30—31. 137 Plinius, Hist. nat. XII. 94. 138 Pfeiler—Lipitz 114. 139 Böhme 8. 140 Mandelstam 55., 7. t. 1. 140/a Vjazmitina 103—105. 141 Pfeiler 55—57. 330
