A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1982 (Debrecen, 1984)

Régészet - Kőhegyi Mihály: Kora szarmata aranyleletes női sírok az Alföldön

1. Nyakán és mellkasán gyöngyök. (Ürge bolygatta.) 2. Karneolgyöngyök (X. 26.) a jobb csukló körül, 23 db. Átm: 0,6—0,9 cm. 3. Karneolgyöngyök (X. 27.) a bal csukló körül, 22 db. Átm: 0,7—0,8 cm. 4. Gyöngy, szemes, barázdált üveg- és pasztagyöngy, 25 db. (XI. 1—2.) Átm: 0.8—1,7 cm. Ezek övéről lógtak le 3 sorban. Végükön csengő, illatszeres tégely, kenőcsös tégely függött. 5. Csengő, bronz (XI. 3.). Átm: 2,3 cm. 6. Tégely (XI. 4.). Kovácsolt vasból készült hengerecske. Átm: 3,1 cm. H: 3,1 cm. 7. Tégely, (XI. 5.). Állati hengeres csontból. Átm: 2,3 cm, H: 2,6 cm. 8. Karika (XI. 6.), kerekmetszetű bronzból, nyitott. Az övhöz tartozott. Átm: 3,9 cm, V: 0,4 cm. 9. Vaskés (XI. 7.). A koponya bal oldalán. Egyélű, kovácsolt vasból. H: 8,8 cm, Sz: 1,9 cm. 10. Orsógomb (XIjI. 1.). A bal bokánál. Kettős kúpos, égetett agyag. Átm: 3,5 cm. 11. Tű (XII. 2.). A bal szárkapocscsont végénél, annak külső oldalán. Kovácsolt vas, vége kampósan behajlik. Egész felületére farostok tapadnak. Feltehetőleg fatokban volt. H: 4,5 cm, V: 0,3 cm. 12. Gyöngysor, függővel (XII. 6.). A jobb lapocka mellett, nagyjából sorban fekszenek a gyöngyök (15. rajz). Két szélén fehér pasztagyöngyök, ezeket követte 1—1 aranygyöngy, majd kék és barna pasztagyöngy következett, középen pedig a csüngő függhetett. (Ürge megbolygatta, ezért van távolabb a csüngő és fordított helyzetben.) összesen 22 db. Átm: 0,5—0,7 cm, H: 0,8—0,9 cm. 13. Gyöngy, arany, 2 db (XII. 3—4.) A vékony, téglalap alakú, bordázott aranylemezt hengeresre sodorták. Átm: 0,2—0,4 cm, H:l,l—1,4 cm. 14. Csüngő, arany. (XII. 5.) A jobb lapocka mellett, a bolygatott földben feküdt. A vékony aranylemezt háromszög metszetűre préselték, tehát középen borda fut. Két végére keskeny aranylemezből kerek rekeszt forrasztottak, ebbe fekete pasztát tettek. (Részben kihullott). Széles, szalagfülének alján gömböcske ül. Vele szembe, tehát a csüngő közepére, aranylemezt forrasztottak. Erre, keskeny lemezből, fordított cseppalakú rekesz került, melyet fekete pasztával töltöttek ki. Alul kétoldalt és a végén egy-egy aranygömböcske. Forrasztáskor a két véget és az aranylemezt öszszefogták. Átm: 2,2 cm, M: 2,0 cm. A temető sírjainak viselettörténeti vonatkozásairól Vörös Gabriella tartott előadást a szegedi Tudományos Diákköri Konferencián.

114 A temető 18 szarmata sírját a II. periódusba keltezte. Nem szeretnénk a teljes feltárás és feldolgozás elébe vágni. Az eddigi anyag kivétel nélkül a II. a periódusba keltezhető. 9. SZENTES — Nagyhegy Csallány Gábor 424 sírt tárt itt fel.

115 Zömük avar, de van közte bronzkori, germán és 6 szarmata sír is.

116 Közülük a 20. számú sír érdekel bennünket közelebbről, mert belőle korai szarmata leletanyagunk leggazdagabbja került napvilágra. Kiemelkedő társadalomtörténeti jelentősége miatt sokan foglalkoztak vele.

117 Legutóbb pedig Párducz Mihály írta le aprólékos gonddal és keleti párhuzamait is megkereste.

118 Ez feleslegessé teszi újbóli ismertetését, megelégedhetünk a sommás számbavétellel. 114 Vörös Gabriella: Adatok a szarmata női viselethez. Múzeumi kutatások Csongrád megyében 1980. (Szeged, 1981) 137—141. 115 Csallány Gábor: Jazig és germán leletek a szentesi múzeumban. Dolg. 8 (1932) 150—152. 116 Párducz (1931) 106. 117 Párducz (1935) 15—18. — Paulovics István: Későrómai és koranépvándorlási ládikaveretek. Arch. Ért. 3 (1940) 71—72. — Párducz (1944) 36. — Fettich Nándor: La trevaille de tömbe princiére Hunnique á Szeged — Nagyszéksós. Arch. Hung. XXXII. (Budapest, 1953.) 180—182. 118 Párducz (1956) 140—144. 321