A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1982 (Debrecen, 1984)
Régészet - Kőhegyi Mihály: Kora szarmata aranyleletes női sírok az Alföldön
északi temetőrész térképén feltüntetett négy sír (11—14) nem azonos a minket érdeklő sírokkal (12. rajz). Azok a Párducz Mihály Kiskőrös — Vágóhídi dűlő (özv. Baranyainé földje) név alatt közölt sírok. 106 Aranyleleteket ezek nem tartalmaznak. A Kiskőrös-Vágóhídi dűlő — Seregélyes név alatt közölt sírok a minket érdeklő sírok. Ezek viszont nem szerepelnek László Gyula térképén. (A sírszámok átfedik egymást, mert legalább kétszer kezdték újra a számozást.) A déli temetőrész térképén (13. rajz) szerepel egy szarmata sír a temető Ny-i szélén. Ez a 72. sír, de ennek meg egyáltalán nem ismerjük az anyagát. Az eddigi feldolgozások kivétel nélkül az I. periódusba sorolják. 107 Ha azonban a leletanyag egészét tekintjük, úgy nyilvánvaló, hogy a temető a II. periódusból való. 6. MAKLÁR Párducz Mihály az I. periódus aranyleletes csoportjában tartja nyilván és arra hivatkozik, hogy a közöletlen anyag az egri múzeumban található. 108 Szabó János Győző is felvette Párducz közlése nyomán leletkataszterébe korai szarmata lelőhelyként, de közli, hogy ilyen anyag nem került az egri múzeumba. 109 Párducz Mihály adata azonban nem teljesen légből kapott. Nyilván Bartalos Gyulától vette, aki Heves megye monográfiájában ezt írja: „Maklárról kerültek e sorok írójának gyűjteményébe ... a jazig leleteket jellemző kalcedon-gyöngyök, ezüstcsat, ezüstfibulák, aranyfülbevalók stb." 110 A leletek előkerülésében tehát nem kételkedhetünk, de azokat (csat, fibula) a II. periódusba kell sorolnunk. 7. MONOR — Csév puszta A MNM leltárkönyvében, a leletek felsorolása után ez a megjegyzés olvasható: „E római tárgyakat Monor melletti Csév-pusztán Kégl János birtokán 2 csontvázzal találták. Ajándékozta Kégl János." A leletkörülményekről közelebbit nem tudunk. 1. Ruhadísz, arany (X. 24.). Vékony aranylemezből kivágott madár, préselt. Tollazatát három vonal jelzi. Fején, hátán és lábainál átfúrás látható. A lemez gyűrött. Lsz: MNM 60/1925. 3., de a leltárkönyvben 12 aranyboglár szerepel, nem említik a madárkát ábrázoló lemezeket (2 db). Miután azonban csak 10 boglár van, feltételezhető, hogy a gyűrött lemezt utólag simították ki és akkor derült ki, hogy ez nem boglár. H: 1,8 cm, M: 1,1 cm, súlya (a többi lemezzel együtt): 2,04 gr, régi Fn: 125.5., új Fn: 3430, An: 413, E: 11. 2. Ruhadísz, arany (X. 25.). Vékony aranylemezből kivágott préselt. Erőteljes nyaka és kampós csőre sasmadár benyomását kelti. Csőrének tövét két vonallal jelezték. A lemez gyűrött, alul-felül keresztül lyukasztották. Lsz: MNM 6/1925. 3., de a leltárkönyvben a 12 boglárral együtt szerepel. (Lásd: 1. lelet megjegyzését.) Sz: 1,5 cm, M: 1,7 cm, súlya (a többi boglárral együtt): 2,04 gr, régi Fn: 125.5., új Fn: 3430, An: 413, E: 11. 3. Rozetta, arany, 10 db. Vékony aranylemezből préselték. Középen egy kicsi, sima, félköralakú kiemelkedés látható. Ebből indul ki a nyolckaréjos rozetta. Széleit gyöngysor keretezi. A lemezt köralakúra, de eléggé durván, körülnyírták. Felvarrásra 106 Párducz (1941) 21—22. 107 Mócsy 115. — Párducz (1956) 179. — Kőhegyi (1973) 280. — Kőhegyi (1974—75) 325. 108 Párducz (1956) 179. 109 Szabó 44. 110 Bartalos Gyula: Heves vármegye őskora. Magyarország vármegyéi és városai. Heves vármegye. (Budapest, 1909). 442. 316