A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1982 (Debrecen, 1984)

Régészet - Kőhegyi Mihály: Kora szarmata aranyleletes női sírok az Alföldön

egy-egy gömböcske volt eredetileg. Ebből is hiányzik egy. Lsz; TJM 66.51. 3., Átm: 2,5 cm, súlya: 9,5 gr, Fn: MTA Régészeti Intézet 61.340. 4. Csüngő (IV. 12.). A lapos aranylemez két szélét bemélyítették, ezáltal középen egy kis gerinc maradt. Patkó alakúra meghajlították. Két végére vékony szalagból kerek foglalatot forrasztottak, amelybe feketés-kék pasztát kentek. Felfüggesztésre szolgáló füle egyszerű, sima aranyszalagból készült. Lsz: TJM 66.51.1., H: 2,4 cm. Sz: 2,2 cm, súlya 2,2 gr, Fn: MTA Régészeti Intézete 61.340. 5. Aranygyöngy, 2 db (IV. 9—10). Vékony, bordázott aranylemezből sodorták hengeresre. A bordák körbefutnak. Lsz: TJM, 66.51. 4—5., H: 1,4 cm, Átm: 0,4 cm, súlyuk 0,18, illetve 0,15 gr, Fn: MTA Régészeti Intézete 61.340. 6. Málékony, kézzel formált edény kicsi töredékei. Kerülhettek a bolygatáskor is a sír gödrébe. A homokhordáskor megtalált és minden bizonnyal ehhez a sírhoz tartozó leletek a következők: 1. Fülbevaló (IV. 1.). A téglalap alakú aranylemez jó harmadát drótszerűen kerekre kalapálták, majd a végét elvékonyították. Az aranylemez másik végét vékonyra kalapálták, ezután tölcséresen egymásra hajlították. Ebbe csúsztatták az elvékonyított végét. A szalag lapos részén két kis foglalat, melyben kék pasztagyöngy ül. Kettőjük között és a gömbölyű rész kezdeténél eredetileg gúlás granuláció volt, de az egyikből a felső, a másikból a felső és egy alsó gömböcske hiányzik. (A leltározáskor még ép volt.) Lsz: TJM 66.5. 1. Átm: 3,3 cm, V: 0,3 cm, súly: 3,85 gr, Fn: MTA Régészeti Intézete 61.337, 339—340. 2. Fülbevaló (IV. 2.). Az előbbi párja, készítési technikájuk is azonos. Díszítése azonban épebb. A négy tagból álló gúlácska közül az egyik teljesen ép, a középsőből csak a felső gömböcske hiányzik, a másik szélsőnek csak egy gömböcskéje maradt meg. Lsz: TJM 66.5.2., Átm: 3,1 cm, V: 0,3 cm, súly: 3,4 gr, Fn: MTA Régészeti Intézete 61.337, 339—340. 3. Csüngő (IV. 11.). A szögletes aranyhuzalt átlójára derékszögben hajlították patkó alakúra. Két végén szalagból készült kerek rekesz ül. Ilyen takarja a felfüggesztésre szolgáló fül forrasztását is. Mindhármukban kékes-fekete paszta van, de az alsóból ez részben kihullott. Lsz: TJM 66.5.3., Átm: 2,0 cm, Átm: 2,0 cm, Sz: 2,1 cm, V: 0,4 cm, súly 2,1 gr, Fn: MTA Régészeti Intézete 61.340. 4. Négykaréjú rozetta, 6 db (IV. 13—18). Vékony aranylemezből préselték. Középen félgömbös rész látható, melyet gyöngysor vesz körül. Négy levelét ugyancsak gyöngysor kereteli. Mind a négy levél közepén kicsi lyuk van, mely a felvarrásra szolgált. Lsz: TJM 66.5.4., Átm: 1,6 cm, Fn: MTA Régészeti Intézete 61.340—341. 5. Ruhadísz 5 db (IV. 19—23.). Vékony aranylemezből préselték, lantalakú. Felvarrására fölül egy, alul két lyuk szolgál. Az egyiknek füle hiányzik. Lsz: TJM. 66.5.5., H: 1,1 cm, Sz: 0,6 cm, együttes súlyuk: 1,0 gr, Fn: MTA Régészeti Intézete 61.340—341. 6. Aranygyöngy, 4 db (IV. 5—8.) Vékony, bordázott aranylemezből sodorták hengeresre. A bordák körbefutnak. Lsz: TJM 66.5.6., H: 1,5—1,8 cm, Átm: 0,3 cm, Fn: MTA Régészeti Intézete 51.340. 7. Karneol gyöngy 36 db (5.1). Sötétebb és világosabb árnyalatú kerek gyöngyök. Némelyik csíkosán erezett. Lsz: TJM 66.5.7., Átm: 0,6—1,2 cm, Fn: MTA Régészeti Intézete 61.337., 61.339. 8. Gyöngy (III. 14.) Karneol, világos-vöröses-sárga, hasábalakú. Lsz: TJM 66.5.8.. H: 0,9 cm, Sz: 0,7 cm, Fn: MTA Régészeti Intézete 61. 339. 9. Gyöngy (III. 11.). Hengeres, két végén egyenesre levágott, sötétkék üveg. Lsz: TJM 66.5.9., H: 0,7 cm. Átm: 0,8 cm. A Kelebia—Vermesjárás leletanyaga — legalább részben — hiteles feltárásból származik.

28 A homokhordáskor talált és a leletmentéskor előkerült ékszerek összetartozása szinte bizonyos.

29 28 Kőhegyi: Kelebia—Vermesjárás. Arch. Ért. 94/1967/224. 29 Együttes képük Kőhegyi (1973) 277.. 281. 284