A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1982 (Debrecen, 1984)

Régészet - M. Nepper Ibolya: Császárkori szarmata telep Biharkeresztes-Ártánd Nagyfarkasdombon

Salina-i tábor anyagában talált darabok.

39 Ezek a szerzők szerint késő La Téne jellegzetességeket viselnek magukon.

40 A hombártöredékek közül is több köthető ehhez a késő La Téne jellegzetességhez mind a nagyfarkasdombi (VI. t. 16., XI. t. 14., XLVI. t. 4.), mind a kisfarkasdombi anyagban (VI. t. 4., VII. t. 6., XIV. t. 14.).

41 Tálak A Kisfarkasdombon talált anyag alapján elkülönített variánsokhoz

42 egy típust kell még kapcsolnunk, amely csupán két darabbal volt képviselve ott (III. t. 7., XI. t. 3.). 1. öblös tálak (XI. t. 10., XVIII. t. 6., 9., 11., XIX. t. 4.). 2. Éles kihasasodásúak (X. t. 4.). 3—4. Behúzott megvasstagodó pereműek (XVII. t. 1., 7., XXXVI. t. 8.). 5. Lágyan profilált, a perem néha körgyűrűszerűen megvastagodik (V. t. 8., VII. t. 14., XVI. t. 1., XXI. t. 5., 8., XXV. t. 10., 15., IL. t. 4.). 6. Lapos tálakat nem tudtunk eddig a nagyfarkasdombi anyagból elkülöníteni. 7. Alávágott peremű és „pannóniai" szürke tálak (XXXIV. t. 8. XXXV. t. 1., 4., IL. t. 10., L. t. 1., 2. A Kisfarkasdombról: III. t. 7., XI. t. 3.). Tálaink analógiáit Földeákról,

43 Hódmezővásárhely-Kopáncsról,

44 Kunszentmártonból ismerjük. Kevés párhuzamát találtuk viszont szarmata telepeken az alávágott peremű és az ún. „pannóniai" szürke tálaknak. Császárkori anyagból a párhuzamok körébe vonható a Gellérthegyen a Kende utcai fazekastelep

45 és Brigitio fazekastelepeinek anyaga.

46 A szarmata megszállás alatt tartott területekről Párducz Mihály közöl hasonlót

47 és M. Lamiová Sebastovce Barcáról.

48 Bónis Éva a brigetiói anyag vizsgálata kapcsán a pannónia szürke árut a II. század első felére datálja. Tálaink közül a vízszintes fogójú (Nagyfarkasdomb XI. t. 10.) megtalálható még az aquincumi polgárvárosi gázgyári fazekastelep korai anyagában

49 (II. század első fele). Fazekak 1. öblös duzzadt pereműek (I. t. 6., 10., III. t. 3., IV. t. 2., VIII. t. 6., XII. t. 9.). 2. Karcsú nyakú, hasa az edény felső l/3-ánál ül (IV. t. 1., XXVI. t. 1., XXXI. t. 2.). 39 L. Barkóczi—

Ё. Bónis: Das frührömische Lager und die Wohnsiedlung von Adony (Vetus Salina) AAH IV/1954/187. Abb. 18. 7. LX. t. 4. 40 Uő. i. m. 145. 41 Uő. i. m. XL VI. t. 5. 42 Párducz i. m. Dolgozatok XVII (1941) XXXIV. t. 10, 11, XXXV. t. 4. 43 Uő. őskori és szarmatakori telep Hódmezővásárhely határában. Dolgozatok XVIII (1942) VI. t. 8. 44 Vaday Andrea említ hasonló darabokat a III. századi kunszentmártoni telepről, i. m. 9. jegyzet 122. és III. t. 11. 45 Éva Bónis: Die spätkeltische Siedlung Gellérthegy—Tabán in Budapest. AH XLVII. (Bp. 1969) Abb. 12/5—6, Abb. 24/1, Abb. 36/15. R. Pető Mária: Koracsászárkori fazekastelep a Gellérthegy déli oldalán. AÉ 103/1976/89. 7. kép 1. 46 B. Bónis Éva: A brigetiói katonaváros fazekastelepe. FA JXVI. (1975) 83. 11., 10. ábra 23. 47 Párducz: i. m. A szarmatakor I. IX. t. 8. 48 M. Lamiová i. m. SA XVIII—2. 1969. Abb. 24/5. 49 В. Bónis i. m. FA XXVI (1975) 84. és lásd u. o. 3. jegyzet. 232