A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1982 (Debrecen, 1984)

Régészet - M. Nepper Ibolya: Császárkori szarmata telep Biharkeresztes-Ártánd Nagyfarkasdombon

orsőgomb, fibula, csontfésű előkerült belőlük. Csak a XXIX. és 51. számú volt üres. Az I—

II. térképszelvényen található teleprész házainak (K/e., HÁZ", L/a., 128.) analógiáját a Krepice IX. házban láthatjuk.

19 A 105. számot viselő ház analógiája Dobficany.

20 A IV., XXIL, XXVII. számú, lekerekített sarkú téglalap formájú objektumaink jó párhuzama a gorsiumi 2. ház,

21 az 51. számú a gorsiumi 9. ház típusával vethető össze.

22 A Nagyfarkasdomb XXIX. számú házának és a Kisfarkasdomb 12. számúénak formailag legjobb megfelelője Mikulcice I. és IV.

23 A Nagyfarkasdomb 8. számú erősen roncsolt háznak a gorsiumi 5. felel meg.

2

'

4 A házaknál néhány esetben meg tudtuk figyelni a belül kialakított padkát

25 (Nagyfarkasdomb 105., XXL, XXIL, Kisfarkasdomb 13.). Feltárt telepünkön csak egy helyen, a 105. objektumnál tudtuk a ház tetőszerkezetét tartó gerendák cölöplyukait megfigyelni. Feltételezzük, hogy a kissé földbesüllyesztett házak tetőszerkezetét vékonyabb gerendákból rótták össze, s ezt vesszőből készített sűrű fonású tető fedte. Ezt borította még szalma, hogy melegebb legyen a téli hidegben. Észak-Magyarországon, Ózdon végzett császárkori telepfeltárás alapján történt már kísérlet a házak rekonstrukciójára.'

26 A házakat gazdasági épületek (gabonásvermek, sütőkemencék), hulladékgödrök vették körül. Az egyes családok területének „határain" állhattak a fazekaskemencék, vasolvasztó, mészégető. A gabonásvermek meglétéről, a Kisfarkasdombon már írtunk. A Nagyfarkasdombon gabonamaradványt nem találtunk. Ennek ellenére úgy véljük, hogy azoknak az objektumoknak egy része, amelyekben nem volt cserép, gabonásverem lehetett. Agyagnyerőhelyek nem lehettek, mert 4—5 méter mélységig homok van ezen a területen. A II—

III. térképszelvényen 2-2 helyen hosszabb-rövidebb szakaszon árkokat tudtunk megfigyelni. Ezek a kemencéket ívesen kerítő szélvédő árkok

27 le19 Ivan Pe&kar: Nővé poznatky о obytnych stavbách na moravskych sídlistich z dobry Rímské PA LII/1961. őislo 2 418. 2. 20 K. Sneiderová: Osady starsi doby rímské po stránce stavebni AR VI. 1954/2 117. ábra. 21 V. Kocztur Éva: Ujabb adatok Gorsium őslakosságának háztípusaihoz FA XXIII (1972.) összehasonlító táblázat, lásd további irodalom. 22 и. o. 23 Ivan Peskar: i. m. 418. o. Obr. 3/1, 4, A Kisfarkasdomb 12. objektumához lásd még Zora Liptáková: Vyskum v Dusikárni pri sali AR XV. 1963/3 116. ábra. 24 V. Kocztur i. m. 25 V. Kocztur i. m. F. Petres Éva: A kelták Fejér megyében. Fejér megye történet« 1/3 (Székesfehérvár, 1971) 132 (10). 26 L. Vargha: Untersuchung der Gebäude der Kaiserzeitlichen Wohnsiedlung von Özd. AAH X. (1959) 195—207. 27 Gazdagpusztai Gyula: A Körös kultúra lakótelepe. Hódmezővásárhely-Gorzsán. AH 84. (1957.) 7. Már az őskor embere a tüzet az uralkodó széljárás irányába épített tűzhelyvédővel óvta. A Nagyfarkasdombon is ez lehetett az árokba állított sövény (?) funkciója. 228