A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1982 (Debrecen, 1984)

Régészet - M. Nepper Ibolya: Császárkori szarmata telep Biharkeresztes-Ártánd Nagyfarkasdombon

farkasdombon több szamárpatkó került elő, a Nagyfarkasdombon a telephez tartozó kutyasírok — nem alaptalanul reméljük, hogy a császárkori barbricum állattenyésztésével kapcsolatos ismereteink

8 jelentősen bővülni fognak telepünk állatcsontanyagának feldolgozásával. A több mint másfélszáz objektum a Nagyfarkasdombon 16—17 jól elkülöníthető csoportban helyezkedik el. Ezek központja egy-egy „HÁZ": K/e; L/a; Fjő; 128. g.; 100. g.; 105. g.; IV. g.; XXVII. g.; XXIX. g.; 41. g.; 51. g.; 55. g.; 56. g.; 8. g.; 47. g. A családok házait kemencék, hulladékgödrök, gabonásvermek veszik körül. Néhol vasolvasztás, kerámiaégetés és mészégetés nyomaira bukkantunk. Az egyes családok által használt területek között 8—10—15 méter széles objektum nélküli üres sáv húzódik (I. térképszelvény). Ezekről a telepjelenség nélküli területekről szórványanyag került csak elő. A feltárt területek térképét elemezve, a dombon ÉNy-ról ÉK felé haladva a következőket állapíthatjuk meg a telep jelenségek alapján: — egy család lakhatta a K/e objektumot. Környékét a mélyszántás s a talajerózió megsemmisítette, — a második család lakóterületéhez tartozott D2E5, G/a, C/ßi—/„ G/y, H/ß, I/ß, I/e, J/ß, J/Y, l/a, а „HÁZ" és а mellette levő kavicságy. — harmadik csoporté volt az L/a és Lß/ terület, — а negyedikhez tartozó objektumok Fi, E

1

; F.,/a, F.,/ß, F.,

/у, E?,, В,,, Fje, Fjő, — az ötödik család (II. térképszelvény) a 123. (?), 124. (?), 105, 113, 117, 125/A és 125/B, 118, 112. számmal jelzett objektumokat használta. A 105. számú ház mellett is volt egy kavicságy (24. kép), — a hatodik csoport a 128. gödör körül rajzolódik ki .Ezt az előzőtől 6 méter széles objektum nélküli sáv választja el. A 119, 120, 121, 114, 127, 126, 116, 122, 101—103, 106—110. számokkal jelzett telep jelenségek köthetők ide. — feltehetően egy külön csoporthoz tartozott a 100. számú. Az ehhez tartozó objektumokat valószínűleg a homokbánya pusztította el. — a nyolcadik családé (III. térképszelvény) a XXV—XXVIII, XXXII, XXII. számú objektum volt, — a kilencediké a XXXIII, XXIX, XXIII, XXIV. objektum. Esetleg ide tartozik a XXX, XX, XIV, XVIII. számú, a tizedik család mindennapi tevékenysége a IV—

VI, IX, X, XVII. számú területen folyhatott, — a tizenegyedik leválasztható területen a 16, 0, 15, 9, 37, 19, 8, 43, 50, 38, 49, 17, 18, 6, 11, 12. számú objektumok helyezkednek el, — a tizenkettes csoport területét két oldalon (ÉK és DNy-on) is bolygatás zavarta. Ide tartozik a VII, VIII, 65, 64, 63, 55, 41, 40. Valószínűleg idetartoznak a 13, 14, 2l-es számúak is. — a tizenharmadik csoport együvé tartozása szépen kirajzolódik. 36, 39, 60, 44, 45, 28, 30, 32, 24, 25, 26, 35, 31, 51, 58, 57, 61. Délkeleten e területet objektum sor zárja: 33, 29, 27, 46, 47, — a tizennegyedik csoport csonka. Észak felé a homokbánya minden jelenséget elpusztított. Csak az 52, 53, 54, 56. számúakat tudtuk rögzíteni, — a tizenötödik gödörcsoport (IV. térképszelvény) négy, jobbára bizonytalan körvonalú objektumból áll: 2, 3, 4, 5. számú. Ha a Nagy farkasdomb szintvonalas térképén megvizsgáljuk hogyan viszonyul a domb teljes felületéhez a feltárt terület nagysága, azt állapíthatjuk meg, hogy közel 60 család lakhatta a dombot, a Kisfarkasdombot pedig 2. így két részből álló telepünknek jelentős népessége lehetett.

9 8 Sándor Bökönyi: Animal remains of Sarmatian sites from Bács-Kiskun County Cumania IV. (1976) Kecskemét 41—72. 9 A település gödreinek rekonstrukciójához lásd: Vaday Andrea—Vörös István: Szarmata település Kunszentmártonban. Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv 1979— 1980. 121—122. és XIII. tábla valamint 1. jegyzet 4—7. kép. 224