A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1981 (Debrecen, 1983)

Muzeológia - Kahler Frigyes: A debreceni Városi Múzeum numizmatikai gyűjteménye (1902–1928)

Artúr ,,az elszenvedett vereség után csalódottan fordult el a baráti körtől, a múzeumtól, annak küszöbét többé át nem lépte".

61 IV. A városi múzeum numizmatikai anyagának áttekintése nem hagy kétséget az iránt, hogy e területen nem érvényesült az a célkitűzés, amit az alapítók „egy ilyen városi népéleti múzeum" elé tűztek. Helyes volt, hogy a múzeum éremtára minden áron megszerezni törekedett az elérhető leletanyagot. Természetes az is, hogy elfogadtak mindennemű ajándékot, akár volt köze Debrecen környékéhez, akár nem. A vásárlások vizsgálatánál azonban az derült ki, hogy a múzeum egy olyan mindenre kiterjedő időben és földrajzilag egyaránt egyetemes numizmatikai gyűjtemény felállítására törekedett, aminek létrehozása egyrészt messze meghaladta a rendelkezésre álló anyagi erőket és beszerzési lehetőségeket, másrészt amelynek kiteljesítése megfelelő szakismeretek hiányában nem volt megoldható. Akkor, amikor a lényegesen nagyobb anyagi háttérrel rendelkező Déri Frigyes numizmatikai gyűjteményének létrehozásakor nem lépte túl a magyar és erdélyi anyag kereteit, a debreceni városi múzeum feladatának érezte az antik görög, macedón, római és egyiptomi pénzektől a középkori bizánci darabokon át a német választó fejedelmek tallérjai és aprópénzein keresztül újkori dél-amerikai pénzekig mindent megvásárolni, amit csak elérhetőnek tartott. A mindent gyűjtés igénye alapján a vásárlások eldöntésében nyilvánvalóan a kedvező árajánlat döntött és nem átgondolt tudományos szempontok. Ehhez a kifogásolható eljáráshoz; hozzájárult nyilvánvalóan az is, hogy a gyűjteménynek nem volt numizmatikai szakképzettséggel rendelkező kezelője. A leltározás elvégzésén túl — amelynek szakszerűsége nem egy esetben kívánni valókat hagyott maga után — nem került sor a gyűjtemény tudományos feldolgozására, illetve nem szolgált forrásul a numizmatika tudománya számára. Dicséretes ugyanakkor az a felismerés, hogy a numizmatikai gyűjtemény jelentős részének kiállításával kiszabadítható a raktár némaságából és a közművelődésben fontos szerepet kaphat. A városi múzeum numizmatikai anyagát köztudottan nem olvasztották egybe a Déri-gyűjteménnyel. Elvileg az anyag ma is külön kezelt, azonban gyakorlatilag sajnos hozzáférhetetlen. A II. világháború okozta károsodás felmérése is várat még magára. Nagyon időszerű lenne a szakszerű újrameghatározás és az anyag tudományos igényű csoportosítása. 61 Héthy Zoltán: A Déri Múzeumbaráti körének története 1927—1949. DMÉ. 1972. 563—595. Löfkovits ugyancsak pályázott a Déri Múzeum igazgatói állására, de a választáson Ecsedivel szemben alul maradt. Sértődött visszavonulása után Löfkovits még 10 évet élt. 1935-ben halt meg. Érdemeit Sőregi János: Löfkovits Artúr (1863—1935.) (Debrecen 1936) с dolgozatában méltatja. A Déri Múzeum kétségtelenül túlnőtt azon, hogy igazgatója a jó értelemben vett dilettáns Löfkovits legyen. A Városi Múzeum alapítójának neve mégis méltatlanul került a feledés homályába. 517