A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1981 (Debrecen, 1983)

Muzeológia - Kahler Frigyes: A debreceni Városi Múzeum numizmatikai gyűjteménye (1902–1928)

gyűjteményébe osztották be, „a mi szempontunkból ítélve az egynemű tárgyak gyűjteményeit ajánlatosabb egyesíteni, mint szétforgácsolni. Az érmek, plakettek és jelvények az éremgyűjteménybe sorolandók". Antal Gábor és Trefort Ágoston plakettjei bár háborús plakett és egy sapkajelvény-minta, szintén a képzőművészeti tárgyak gyűjteményébe kerültek. „Egy feloszlott debreczeni magángyűjteményből az éremgyűjtemény (mely a jelentésben a »régiségtár-« gyűjtőneve alatt lappang) még 60 különböző éremmel és pénzzel gazdagodott."

47 Figyelemre méltó Zoltai alábbi megállapítása: „túl vagyunk azon a kisded koron, amikor minden behozott ódonság kapós volt, s ha másért nem, már csak azért is illőnek tartottuk köszönettel elfogadni, hogy a szíves ajándékozó érzékenységét meg ne bántsuk. Ajándéktárgyak most már nem is dominálnak anynyira, leltári könyveinkben, mint az első évek folyamán. Ennek azonban nem csupán az az oka, hogy mi is válogatóssá lettünk, hanem az is, hogy a kamrák, padlások a régi lomokból meglehetősen kiürültek; az értékkel bíró holmira pedig a kevés műveltséggel bíró külsősori polgártárs is ráismer."

48 A megállapítás az éremtárra vetítve is igaz. Az 1918., 1919. és 1920. évi jelentés

49 az éremtár gyarapodását csupán az 1919-es évet illetően különíti el a régiségtártól; így az 1918-as 148 darabos és az 1920-as 232-es szaporulati szám együtt hozza az éremtári gyarapodást a régiségtár egyéb darabjaival. 1918-ban „az éremgyűjtemény revidiálását cédulás rendszerű leírását, melyhez még az előző évben kezdtünk, befejeztük", jelentette Zoltai. A revízió eredménye figyelemre méltó. Eszerint az éremtár 8376 darabot számlált. Ebből feltűnően sok — 1688 db — a kiállított darabok száma (123 arany-, 851 ezüst-, 662 r-z- és más fém-, valamint 52 db papírpénz), míg a raktárba került 6688 darab (1 arany-, 2631 ezüst-, 2784 réz- és más pénz-, 1212 darab papírpénz) és „néhány kb. selejtes kopott rézpénz".

50 1920. május 9-én a Bika Szállóban tartott választási ülésen jelentette be Haller István a Déri Frigyes ajándékozásáról szóló hírt.

51 Október 18-án pedig Déri Frigyes Debrecenbe látogatott. A városi tanács október 20-i ülésén úgy határozott, hogy a városi múzeum képtár és közművelődési könyvtár a „Debreczeni Déri Múzeummal egyesíttessék".

52 Az éremtár 1925. évi újbóli leltározásáig eltelt időben bekövetkezett változások pontosan nem követhetők nyomon. Az 1921. évi jelentés 5 darab ezüst- és bronzérem megvásárlásáról tudósít,

53 míg az 1922—23-as évről egy ásatási lelet — az 1703-as Lipót N—B. veretű aranyforintja — szerepel, amit a Dobozi temető homokjában találtak.

54 A gyarapodásra utal egy Lucius Verus ezüstpénz, egy „IV. István" (III. Béla) rézpénz és papírpénzek ajándékozása, valamint vásárlás útján 1919-es miskolci és szombathelyi szükségpénzek bevételezése, s ezekhez társul egy debreceni polgári iskolai verseny ezüstérem megszervzése.

55 1924. október 27-én meghalt Déri Frigyes... „alapos reménykedés, hogy a Déri-múzeum csonkítatlanul hamarosan magyar földre hazakerül", írja Zoltai Lajos.

56 Az 1925-ben felvett leltár nyilván újabb selejtezést takar, mert a leltározott 47 NK. XVII. 62. 48 J. 1916—1917. 18. 49 J. 1918—1919—1920—4—14. # 50 Uo. 10. 51 Uo. 13. 52 Heller István: A közoktatási miniszter, Debrecen Városi Tanácsi és Déri Frigyes megállapodását 139 604/IV. b. 1920. sz. alatt jóváhagyta, u. o. 14. Az eseményt az NK. XX. 32. alatt méltatja. 53 J. 1921. 5. 54 J. 1922—1923. 13. 55 J. 1924. 13. 56 Uo. 2. 515