A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1981 (Debrecen, 1983)

Muzeológia - Kahler Frigyes: A debreceni Városi Múzeum numizmatikai gyűjteménye (1902–1928)

c) iparművészeti gyűjtemény, d) érem- és régiségtár, e) néprajzi osztály.

15 Ilyen elvi ellenzés, majd az azt követő jogszabályi rendezés és a már körvonalazott anyagi feltételek mellett folytatta működését a Löfkovits Artúr által megalapított és igazgatott városi múzeum, amely ezt követően éves jelentésekben számolt be tevékenységéről és a gyűjtemények gyarapodásáról.

16 A jelentéseket a múzeum egyetlen szakképzett főhivatású muzeológusa a kiváló tudós Zoltai Lajos készítette. III. A múzeum numizmatikai gyűjteménye nem volt kezdettől fogva önálló osztály, hanem az anyag a régiságtár viszonylag önállóan kezelt részét képezte. A jelentések gyakran együtt említik az egyéb régészeti tárgyakkal s így nehézségekbe ütközik a numizmatikai gyűjtemény gyarapodásának pontos megállapítása. A leltárkönyvekből sem a Löfkovits-gyűjtemény állaga, sem a pontos gyarapodás nem állapítható meg. Az 1904-es leltárkönyv utólag készült az 1911. április 1-i hitelesítés után. A „Szaporulati napló" vezetése sem volt pontos. A múzeum gyűjtési módja és most elsősorban a kérdést a numizmatikai gyűjtemény szempontjából vizsgáljuk — részben az ajándékozás szorgalmazása és elfogadása, másrészt a leletek, illetve azok részeiek megvásárlása, a saját ásatásból bekerülő leletanyag begyűjtése, továbbá az egyéb vásárlások. Tekintsük át most, hogy az említett módokon milyen jellegű gyűjteményt alakított ki a múzeum addig az ideig, amíg Déri Frigyes gyűjteményének numizmatikai része alapvetően megváltoztatta a múzeum numizmatikai gyűjteményének súlyát.

17 Az 1907. évi jelentés

18 a múzeum gyarapodásának fő forrásaként az ajándékozást jelöli meg ... „Debreczen városa és vidéke területéről származó régiségek, kultúrtörténeti emlékek, valamint néprajzi tárgyak oly számmal jutottak gondviselésünk alá, hogy épen ez által mindinkább kidomborodni kezd múzeumunk annyira kívánatos helyi jellege." Az éremtár gyarapodásának pontos leírása — mint arra már utaltunk, nem követhető nyomon, azonban a jelentésből kitűnően Nagy Endre VII. gimnazista többek közt 93 db „vegyes érmet" adót ajándékba.

19 Az éremgyűjteményt vásárlások is gyarapították. A Magyar Numizmatikai Társulat által meghirdetett árverésen 100 Korona erejéig vásárolhatott a múzeum,

20 és erre a lehetőséggel élve 87 db pénzt szerzett meg.

21 A régiségtárban kezelt érmek, pénzek és pecsételők száma 1907. év végén 4867 db volt. 1908-ban a pénzek, érmek és pecsétek állománya 580 darabbal szaporodott, ami 5447 darabos év végi állományt jelentett.

22 Ebben szerepelt a január 15-én Balmazújvárosán, a horti pusztán „begyűjtött" friesachi dénár éremlelet. „E többszáz darabból álló lelet egy részét, 77 darabot később sikerült megvásárolni."

23 15 Az előbbi rendelet 15. §-a. 16 Vö.: 12. alatt írt címen szerkesztette Zoltai Lajos. 17 Részletesen Kahler Frigyes: Déri Frigyes numizmatikai gyűjteménye a debreceni Déri Múzeumban. DMÉ. 1980. 519—548. 18 J. 1907. 3. 19 Uo. 14. 20 Uo. 3 21 Uo. 26. 22 J. 1908. 31. 23 Üo. 19. 28. 510