A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1981 (Debrecen, 1983)

Irodalomtörténet, művelődéstörténet - Major Zoltán László: Közművelődés, társadalom, debreceniség az Alföld hasábjain

szók tevékenységét, hiányolja a szocialista festészet első és második nemzedékének alkotóit. Egy megkésettségről beszél, mint debreceni sajátosságról.

48 Több tanulmány foglalkozik Debrecen művészeti életével, vagy egyes művészek kiállításának értékelésével.

49 Ki kell emelnünk külön Sz. Kürti Katalin, Kádár Zoltán, Tóth Ervin, Juhász Béla és mások értékes művészeti bírálatait. Tanulmány jelenik meg a város zenei múltjáról.

50 Megélénkül a színházkritikai tevékenység is. Az állami és pártvezetők is foglalkoznak a művelődés és tudomány területeinek kérdéseivel. Sikula György: „A tudománypolitika irányelvei megyénkben" с írásában hivatkozik az MSZMP KB 1969. június 26-i ülésének irányelveire, amelyek a tudománypolitikára vonatkoznak. A cikkíró így fogalmaz: ,,A fogadtatásban megnyilvánuló aktív közéletiség is kifejezi azt, hogy pártunk helyes, általános politikája az alapja az irányelvek eredményes megvalósításának. Alapkérdés tehát az: megvannak-e a tudománypolitikai irányelvek végrehajtásának társadalmi feltételei? Erre igennel kell válaszolnunk."

51 A kulturális kérdések körébe tartozik a közművelődés fogalma is. Ez azonban legalább anynyira társadalmi érdek is, mint amennyire kulturális tényező. A közművelődési vitában Durkó Mátyás „Népművelő gondok" с tanulmánya nyitja meg a sort. Bírálja a művelődési házak felszereltségét és a bennük folyó belső nevelőmunkát. Harcot hirdet a régi polgári műveltségeszmény ellen és hangsúlyozza, hogy a művészetközpontúságot meg kell szüntetni. Tiltakozik azonban a humán műveltség elsorvasztása ellen. Elítéli a rendezvény-szemléletet. Sürgeti a tudományos világkép kialakítását és az aktív művelődési részvételt. Szól a népművelés szűk társadalmi tömeghatásáról.

52 Szőllősi Gyula a tanulmányhoz fűzött reflexiójában a rendezvények sorozatának szükségességét bizonygatta. Hangsúlyozta azt is, hogy a rendezvények ne gyakori bálokban merüljenek ki, amelyek az anyagi fedezet előteremtését szolgálják. Véleménye szerint jobban kellene csoportosítani a kultúrára fordított hatalmas összegeket. Lényegesnek tartotta azt is, hogy hivatást érző legyen a népművelő.

53 Maróti Andor „A népművelés és a közvélemény" címmel megjelent tanulmányában minden művelődési aktust kétoldalúnak mondott. Az egyik oldal az önművelődés, a másik a társadalmi népművelési oldal.

54 A művelődési igények vizsgálatakor sokszor tapasztalható stagnáló vagy statisztikailag süllyedő mutatókkal szegezett szembe adatokat Tar Károly.

55 Országos népművelési ankét foglalkozott Debrecenben a közművelődés kérdéseivel. Dr. Bárányi Imre megnyitója után Molnár János művelődésügyi miniszterhelyettes a tervezés javításáról és a népművelés tudományos megalapozásáról beszélt. Köpeczi Béla a kultúrszociológiai vizsgálatra hívta fel a figyelmet.

56 Az esztétikai nevelésről, a művé48 Székelyhídi Ágoston: „Debrecen képzőművészete" (1945—65) Alföld. 1965/4. 49 Juhász Béla: „Holló Lászlóról, akvarell kiállítása alkalmából". Alföld. 1963/8. Kádár Zoltán: őszi tárlat Debrecenben. Alföld. 1964/1. Menyhárt József: Berky Nándor szobrászművész kiállítása. Alföld. 1964/4. Bőgel József: A debreceni és Hajdú megyei képzőművészek III. tavaszi tárlatáról. Alföld. 1964/6. Sz. Kürti Katalin: „A IX. Alföldi tárlatról" Alföld. 1966/6. 50 Kövics Zoltán: Debrecen zenei élete a századfordulótól napjainkig. Alföld. 1977/1. 51 Alföld. 1970/1. 52 Alföld. 1964/6. 53 Szőllősi Gyula: „Megjegyzések Durkó Mátyás: Népművelő gondok с tanulmányához/' Alföld, 1964/7. 54 Alföld. 1964/9. 55 Alföld. 1964/11. 56 Alföld. 1965/7. 504