A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1981 (Debrecen, 1983)
Irodalomtörténet, művelődéstörténet - Major Zoltán László: Közművelődés, társadalom, debreceniség az Alföld hasábjain
és a város autark gazdasági közösséggé alakult. Majd csak a XIX. század második felében beköszöntő kapitalizmus kezdte bontogatni ezeket a kereteket. 32 Debrecen kulturális-irodalmi múltját elemzi Julow Viktor. Sikerült fejezet könyvében a debreceni felvilágosodás. Szól Debrecen adottságairól, XVIII— XIX. századi történelmének feltételeiről és fordulatairól, kulturális virágzásának társadalmi és szellemi összetevőiről, majd 1795 után bekövetkezett megmerevedéséről és hanyatlásáról. Alapvetően a történeti vizsgálódás eljárásmódját alkalmazza. Találóan megállapítja Debrecen kulturális színvonalának süllyedését a XIX. század elején, másfelől elutasítja Kazinczy megbélyegző ítéletét. Csokonai és Balassi tanulmányok is helyet kapnak a kötetben. 33 Mocsár Gábor könyve keresztmetszetet ad a város múltjáról. így ,,a történelem életszerűbb, a viszonyokat szemléletesebben megjelenítő ábrázolására nyílik lehetőség, mint a szükségképpen elvontabb folyamatleírásban ... a realista elbeszélő írói erényei, lényeglátása és megelevenítő képessége teszi, hogy Mocsár könyve kitűnő, s rangos olvasmány." A mű felvázolja a város történetének fejlődésvonalait. A „két Debtecen" osztály kategóriájának antagonisztikus szembenállásából vezeti le a történelmi eseményeket. Elsikkad a polgári középréteg, nem méltatja a XVI— XVII. századi demokratizmust és a kollégiumi diákság önkormányzatát. Keveset foglalkozik Debrecen tudományos életével. 34 Nevezetes a város életében az 1848—49-es szabadságharc. Egy szemtanú levele leírja az 1849. aug. 2-i debreceni csata történetét. Kossuth két addig ismeretlen leveléről is olvashatunk, az egyiket már a száműzött politikus írta. 35 A kapitalizmus korszakától kezdve Debrecen ellentmondásos fejlődését tekinti át a Debrecen iparának története с kiadvány. Bár van még egy visszatartó erő 1849— 1867 között, az előre lépés mégis örvendetes. Struktúraváltozást jelent, hogy az iparban foglalkoztatottak aránya nő. 1867 után döntő tényező a hitelrendszer rohamos kiépülése és az urbanizáció. A továbbiakban az iparfejlődés ellentmondásairól esik szó, végül a szocialista termelési viszonyok kialakulása kap helyet. A kötet szerkesztője Ránki György, a szerzők Szűcs Ernő, Mózes Mihály, Szani Ferenc, Tímár Lajos és Bárányi Béla. 30 Tanulmányok születnek az 1918—19-es forradalomról, 37 és Debrecen felszabadulásáról. 38 M. Venyige Júlia adatokban gazdag tanulmánya Debrecen felszabadulás utáni fejlődéséről ad képet. Megemlíti a mezőgazdaság nagy szerepét és azt, hogy Debrecennek még ma is vannak mezővárosi jellemvonásai. Szól röviden a két világháború közötti fejlődésről és megjegyzi, hogy harminchat iparvállalat közül tizenkilenc 1948 után létesült. Debrecen hátránya az iparosodás területén teljesen egyértelmű. A város egyik jellegzetessége a külterületi népesség magas arányszáma. Ezután megemlíti, hogy ez lefelé húzza az urbanizációs és kulturális mutatókat. 3 " A földreform utáni megyében lezajló, a paraszttársadalomban történő változásokról, fejlődésekről ír tanulmányt Kovács Béla. Megemlíti a napszámosok helyzetének javítását, az újgazdák nehézségeit és utal a földosztás utáni időszak egyik legfőbb jellegzetességére, a tanyavilág növekedésére. Említést tesz a módosabb gazdák mesterkedéseiről és az 1947-ben megélénkült föld adás-vételről. Megemlíti a gazdaságok egy részének kiemelkedő termelési kultúráját, s a kisparasztok egy részének tönkremenését. A gazdák nagy többsége lassan erősödött, a birtokmegoszlás változásai 32 Orosz István: Debrecen és a magyar városfejlődés. Alföld. 1971/12. 49—55. 33 Fenyő István: Julow Viktor: Árkádia körül. Alföld. 1976/8. 78—80. 34 Julow Viktor: „Szellem és századok" Mocsár Gábor könyvéről.) Alföld. 1963/9. 35 Ismeretlen Kossuth-levelek a Déri Múzeum Kézirattárából. (Közlik: Веке Albert és Magyari Vilmos) Építünk 1953/4. 36 Gazdag István: Debrecen iparának története. Alföld 1978/4. 37 Farkas Dezső: A két forradalom Bihar megyei történetéhez 1917—19. ismerteti Fehér András. Alföld. 1967/3. Farkas Dezső: A Magyar Tanácsköztársaság Bihar megyei történetéből. Alföld. 1961/2. 38 „Negyedszázad" Debrecen felszabadulásáról. Alföld. 1969/10. 39 M. Venyige Júlia: „Merre tart Debrecen?" Alföld. 1964/11. 502
