A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1981 (Debrecen, 1983)

Művészettörténet - Bíró Katalin: Medgyessy Ferenc Petőfi szobrának története a korabeli sajtó tükrében

kül" és „ez a szám állandóan egy színvonalon mozog" sőt, a munkanélküliek tüntetést is szerveztek a városban, s foglalkoztatásukat a város 1948 őszéig is csak részben tudta megoldani.

88 A szobor felállítása megnyilvánulása volt annak, hogy a város vezetősége kötelességének érezte, hogy a lakosságnak ne csak a legelemibb életfeltételeit teremtse meg, hanem gondoskodjék szellemi szükségleteiről is — amint azt Szabó Kálmán polgármesterré kinevezésekor elmondta: „Az egész város úgyszólván össze van törve, romokban hevernek nemcsak az épületek, hanem a lelkek is. Mindegyik felépítése a mi feladatunk."

89 A Petőfi-szobor megvalósítása tehát része volt egy átfogó, a „lelkek újjáépítését" célzó elképzelésnek. (Ennél csak egy nagyobbszabású képzőművészeti tervet dédelgettek ekkor Debrecenben: a művésztelep ügyét

90 — ez azonban az időszak végére lassan elaludt.) Ebben a szellemben mert a város arra vállalkozni, hogy a centenárium évében „a legnagyobb magyar szobrász"-szal készíttessen szobrot, mert méltó módon kíván ünnepelni. Ebben fő szerepe „a kor legjelentősebb kultúrpolitikusá"-nak, a szoborügy patrónusának, Juhász Gézának volt, és annak az „adys" szellemiségnek, amelyet ő minden fórumon képviselt és amely a debreceni szabadművelődési időszakot is teljesen áthatotta: „Meg kell érteniük mindazoknak, akik nálunk az anyagiakkal sáfárkodnak, hogy a szellem megér minden áldozatot. Nem is áldozat ez, hanem a legjózanabb számításból folyó üzleti befektetés. A tudásból azonnal több és jobb kenyér lesz, tökéletesebb gép, szebb könyv, emberibb lakás. Emberibb élet... a dolgozó milliók számára."

91 E tény különös jelentőségét az Országos Nemzeti Bizottság körlevele által festett kép tükrében mérhetjük fel: „Az Országos Nemzeti Bizottság a Történelmi Emlékbizottság és a Művészeti Tanács a beérkezett adatok és jelentések alapján sajnálattal állapította meg, hogy egyes községek és városok 48 eszméjét a demokrácia és a művészet igényeinek meg nem felelő módon kívánják megörökíteni. Több községben szűkös pénzügyi keretek miatt művészietlen Petőfi és a szabadságharc más nagy alakjait megkörökítő emlékművet kívánnak emelni. A fenti három szerv az említett művészietlen emlékművek helyett néhány példát sorol fel, amelyet a községek megvalósíthatnak. 1. A centenáriumi megemlékezés kifejezhető egy artézi kút megnyitásával, melyen tehetősebb községek egy szoborművel, kevésbé tehetősebbek egy márványlappal láthatnak el s a kutat a szabadságharc vezéralakjainak a nevéről neveznék el. 2. Építhetnek kultúrházakat, gyerekotthonokat, kórházakat, sportpályákat. Ezek kívánatosak és egyben méltó megemlékezései a szabadságharc eszméinek."

92 S az országos centenáriumi eseménynaptárban, bár tudjuk, adatai hiányosak, mindössze három szobor és 7 emléktábla vagy emlékmű felavatásáról szereztünk tudomást.

93 # * # Érdemes számbavenni, hogy melyik újság milyen híreket közölt a szoborról és milyen hangnemben fogalmazódtak cikkeik. A különböző lapok írásai kiegészítik egymást, a sajtó a szobor történetének csaknem minden mozzanatáról tájékoztatta olvasóit. (Vajon napjainkban nyomon tudnánk-e követni és hasonló részletességgel rekonstruálhatnánk-e a helyi sajtóra támaszkodva egy-egy, hasonlóan az érdeklődés előterében álló, új épület vagy szobor létrehozását?) 88 HBmL 2. 1. 48/1947., 60/1948. és 105/1948. N. B. jkv. 89 HBmL XVII. 2. 1. 88/1945. N. B. jkv. 90 Sőregi János dr.: Adatok és tervek Debrecen város kulturális kifejlesztéséhez. Debreceni Képes Kalendáriom az 1948-ik esztendőre. XLVIII. évf. 125—137. 91 Juhász Géza: A szabadművelődés debreceni feladata. Debreceni Képes Kalendáriom az 1948-ik esztendőre. XLVIII. évf. 164—165. 92 HBmL XVII. 2. 1. 16/1948. N. B. jkv. 93 Lásd az 53. jegyzet. 463