A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1981 (Debrecen, 1983)

Művészettörténet - Masits László: Káplár Miklós és Fülep Lajos levelezése

Vallomása: „Én nem csupán... a pásztorokat..., vagy ménest akarok festeni, hanem ... a Hortobágynak a lelkét." *** Az első világháborúból az újabb világégés felé kény szeri tett ország sivár hétköznapjaira utalnak Komáromi János írónak a sorai: „...nagy művészek a legkiáltóbb nyomorba züllöttek le..." „a nyáron is mondtam neked: a mai világban amíg van heverő vacka az embernek, amíg nem kell éheznie s van egy rend foltozott ruhája, érezze magát irigylésreméltó emberfiának!" Fülep, aki fájlalta a kiállítás után remélt anyagi eredmény elmaradását, a művész ragaszkodását értéke szerint becsülte és viszonozta is. Bátorító hangjára az is jellemző, hogy a kezdeti „Tisztelt Uram" után megszólítása: „Kedves Barátom". Káplár sem formaságnak szánja: „Igen tisztelt Mester!" Annak tekinti. A művész több festményének

34 a megvásárlásával Móricz Zsigmond és Petrovics Elek

35 (aki saját pénzén megvásárolt egyik festményét a Szépművészeti Múzeumnak ajándékozta) enyhített kilátástalanná vált anyagi helyzetén. Mindez megerősíti és bizakodva írja: „Én ugy érzem, hogy az én komoly munkám ettől a kiállítástól kezdődik." Fülep úgy látta, hogy pártfogoltja „... jó irányban halad." És „... ha megy tovább a Maga útján, többre jut..." Nézete hasonló volt a művészt befogadó szellemi kör, mestereinek a véleményéhez: „Szeretném, ha természetes egyszerűségét, szerény magaviseletét sohasem vetkőzné le. Ne iparkodjon olyan lenni, mint más ..." (Rippl-Rónai József, 1920.) Medgyessy a művészre így emlékezett

36

: „Adtam is neki egy életre szóló programmot. Szerettem benne, hogy olyan egyszerű, józan ember... Ez az egyszerűsége vetítődött ki a képeire, ami az irányát jellemezte." „Káplár Miklós a Hortobágy valóságos felfedezője." Ezt a kitüntetést Móricz Zsigmond adományozta. A Káplár művészetét méltató egyik remekművében nemcsak azt írta, hogy „Káplár jó barátom volt. Művészbarátság..." Móricz esetében ez sem üres szólam. Ezt bizonyítja Káplár egyik levelében: „Nagyon jól vagyok

37 a Nyugattal, mert egész kultur ember vagyok tudok mindenről, (művészetről) kritikákat és könyvekről szindarabokról és gyönyörű verseket novellákat stb. olvashatok (...) annak még jobban örülök, hogy elfogadtál barátodnak még az asztalodnál is ültem veled és családoddal ami nagyon kedves emlék az életemben." Az író barátságának alapja nem az „őstehetségek" egyike iránti szánalom. Ars poetica-jában

38 épp a „Szarvas Ernő" című festményt elemezve méltatta Káplár alkotásainak eszmeiségét és kifejezési módjának értékeit: „Az író csak azokhoz szólhat, akik megértik a nyelvet, amelyen beszél: a festő az egész emberiséghez fordul, mindenkihez, aki azon a kultúrfokon van, hogy egy festményt egyáltalán megérthet." Julow Viktor irodalomtörténész szerint a világirodalomban is párját ritkítja ez a példa arra, hogy egy író ilyen formában közölje az irodalom és a képzőművészet kapcsolatát. A művészet mai Kolum34 „Elkelt képek 1932 évben 1 Szarvas Ernő, 2 Karika kunyhója télen} Móricz Zsigmond (...) 7 Vig Mihály és fia } Szépművészeti Múzeum (...)" (A művész feljegyzése. Részlet. DMA Képzőműv. Gyűjt. Káplár.) 35 Petrovics Elek (1873—1945) művészettörténész. A Szépművészeti Múzeum főigazgatója 1914—35 között. A múzeum gyűjteményeit biztos ízléssel, nagy értékekkel gyarapította. 36 Medgyessy Ferenc levele Masits Lászlóhoz. Részlet. (Budapest, 1953. dec. 28.) Az 1. sz. jegyzet alatt i. m. 546. 37 Káplár Miklós levele Móricz Zsigmondhoz. Részlet. É. n. DMA Képzőműv. Gyűjt. Káplár. 38 Móricz Zsigmond: Káplár Miklós emlékkiállítás. (Valószínű, hogy előadása: 1935. október 19-én.) Űj Magyar Múzeum. Móricz Zsigmond hagyatékából. Sajtó alá rendezte, a bevezetést és a jegyzeteket írta: Réz Pál. (Bp. 1960. Akadémiai K.) 9. 437