A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1981 (Debrecen, 1983)

Művészettörténet - Masits László: Káplár Miklós és Fülep Lajos levelezése

épen az ellenkezője mint Fényesnek. Nagyon érdekesnek és egyéninek tartják. Nagyon jól esett, mert mégsem veszett kárba az a sok fáradság és nélkülözés. Ez a kiállítás még abból a szempontból is jó volt, hogy megnézhettem a képeimet, mert otthon ugy nem látja meg az ember mint kiállításon. Aztán sok véleményt lehetett hallani, mind más, más. Ezekből azt vontam le, hogy mégis csak ugy fogok dolgozni mint eddig. Mindenesetre szeretnék jól dolgozni de azt hiszem, hogy az ember ugy sem tud többet elérni mint amenyi tehetsége van. Hiába erőlteti az ember. Nagyon sokat töröm azért a fejem, hogy, hogy is kellene csinálni. Még a mester véleményt és tanácsát szeretném. Eddig két mondatok tartok meg örök igazságként: „Óvakodjak a dekoratívizmustól". „Inkább száraz kenyér mint megalkuvás." Én ezt megértem és ez nekem nagyon sokat jelent. Szeretném még ha méltóztatna mondani pár mondatot. Aztán még szeretném ha méltóztatna mondani véleményt Vaszaryról. Nagyon érdekelne, hogy jó-e az amit Vaszary csinál? Ezeket azért kérném, mert meghiúsult az a tervem, hogy leutazok. Nem adtam el semmit aztán most ugy állok, hogy még haza sem tudok utazni Debrecenbe. Most aztán nem is tudom mi lessz velem. Kénytelen vagyok belenyugodni amit hoz a sors. Reggeltől estig járkálok, de nem sikerült még potom áron sem eladni valamit. Most csak azt szeretném, hogy haza tudnék utazni. Nem bánnám még azt sem ha haza toloncolnának. Pesten most nagyon rossz. Nem kapni semmiféle munkát sem. Azt nagyon szeretném ha megméltóztatna tenni ha valamiben megakadnék, hogy méltóztatna tanácsot adni. Megírnám mindig. Ha pénzem lenne a legnagyobb vágyam az lenne, hogy pár órát elbeszélhetnék a Mesterrel. De erre még gondolni sem merek. Kívánok minden jót és jó egészséget és kellemes karácsonyi ünnepeket! szívből üdvözli Káplár Miklós Kedves Barátom,

23 ma jött levelére s az előzőre most már egyszerre válaszolhatok, örülök kiállítása erkölcsi sikerének, nagyon fájlalom az anyagi eredmény elmaradását. De talán még nincs minden veszve. Még nem múlt el a karácsony, addig még történhet valami. Bár úgy lenne. Sajnálom már azért is, hogy lejövetele így elmarad, mert magam is azt hittem, jó lett volna, ha egy kicsit elbeszélgethetünk. Persze, Pesten sok mindent mondhattak Magának, legjobb, ha megy tovább a Maga útján, többre jut, mint a pesti tanácsokkal. Vaszaryról kérik a véleményem. A lehető legrosszabb. S akiket előző levelében említ: Szinyei, Ferenczy, Rippl — valamennyin túl kell menni, mert ezek mind felület-festők, lényeges dolgot nem mondanak. (Mint már írtam egyszer, itt nem a tehetségről van, tehetséges emberek ezek, de amit csináltak, nem az igazi.) Ezért figyelmeztettem a dekoratívságra is — az a halála mindennek. Persze, minderről írni nagyon nehéz, mert hosszadalmas, más volna, ha beszélhetnénk, s meg is mutathatnám, mire gondolok. A kritikák közül láttam az Újságot, P. Naplót, Nyugatot. Elek Artúr írta nekem, h(ogy) ő többet is írt volna, de a csökkentett terjedelmű lapban nem lehet. így aztán füstbe megy a párisi út terve is, úgy látszik. Pedig az csakugyan jó lett volna. Ott sokat tanulhatott volna. Csak legalább Bécsig juthatna el! De mikor még Debrecenig se futja! Rettenetes állapot ez a mostani, nem tudom, mi lesz, ha így megy tovább. Szegre akaszthatja mindenki a szerszámát. Szerencsére, Maga erős, egészséges, és kis igényű. Talán ki bírja várni az idők jobbra fordulását. Más viszonyok közt hamarabb jutna előre. Nálunk is sok a baj most, feleségem éppen Pesten van, operáció miatt, magam is betegeskedem pár hét óta. Az ünnepi jókívánságokat viszonzom Zvárkony 931 XII/19 Szívből üdvözlöm Fülep Lajos 23 Fülep Lajos levele Káplár Miklóshoz (Zengővárkony, 1931. dec. 19.) 2 1. DMA Képzőműv. Gyűjt. Káplár. 430