A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1981 (Debrecen, 1983)

Művészettörténet - Sz. Eszláry Éva: Über die in der Sammlung des Déri Museums befindlichen Bronzestatuetten und neuere Attributionen in Verbindung mit anderen Kleinbronzen

Lázár Béla „Egy debreceni festő mesterré avatásá"-ról írt a „Debreczen"nek: dicsérte törzsgyökeres magyar színlátását, hatalmas képzeletét, kolorisztikus erejét, kifejező készségét és nagy festői kultúráját.

11 A Pesti Hírlap-ban Kezdi Kovács László „új magyar művésztehetségként" említette, s a spanyol mesterhez, Grecóhoz hasonlította. Kiemelte magyarságát, dicsérte önarcképeit. Elvonultságát Kosztéval vetette össze. Koszta József, Szőnyi István Ernst Múzeum-beli kiállításához hasonlította a Hollóét, amely a reveláció erejével hatott. Ybl Ervin ugyancsak őt emelte ki — Kosztával, Rudnayval, Grecóval rokonítva.

12 A debreceni sajtó élénken reagált az eseményekre, s kissé rezignáltán adta a „Debreczen" kritikusa Holló kiállításáról szóló hírének azt a címet, hogy: „Holló László Budapesten egy délelőtt több képet adott el, mint Debrecenben négy év alatt".

i3 Nem volt ez másként később sem: hiába hirdetett Holló otthoni, műtermi vásárlási lehetőséget: eladás nem volt. Az 1927-ben alakult debreceni Ady Társaság alapítótagja és első képzőművészeti osztály elnöke volt Holló László.

14 Az 1927-es (még debreceni Műpártoló Egyesülettel közös) kiállításon például a „Bacchanália"-t és „Bűnbánó Magdolna"-t, az 1931-es első önálló kiállításon biblikus és mitologikus műveit mutatta be. Az 1931-es kiállítás előtt így nyilatkozott a sajtóban: „A modern szellemű magyar művészet debreceni képviselői tömörültek az Ady Társaság képzőművészeti kiállításán ... Az volt a célunk, hogy azok a debreceni művészek, akik lélekben, világnézetben kifejezésük, eszközeikben rokonok, együttesen és nagyobb nyomatékkal reprezentálhassák a maguk törekvéseit." Arra a kérdésre, hogy van-e rivalizálódás a két művészeti csoport között, ezt válaszolta: „Szó sincs róla. A Műpártoló Egyesület idősebb testvérünk, az Ady Társaság művésztagjai csaknem kivétel nélkül tagjai a műpártolónak, hiszen ennek a nagymúltú egyesületnek az igazgatója, Toroczkai Oszwald barátom, mindig készségesen helytadott minden debreceni művésztehetségnek, akármilyen irányhoz tartozott is az. A „Műpártoló Egyesület" nélkülözhetetlen szerve Debrecen kulturális életének, éppen azért, mert úgyszólván az összes debreceni festőket és szobrászokat egyesíti tárlatain. Természetes azonban, hogyha azok a művészek, akik a mai magyar lélek mélyéből előtörő új művészeti irányok hívei, a maguk hitét, a maguk szemléletét akarják a közönség előtt igazolni, akkor külön is kell csoportosulniok a szellemi együvé tartozás alapján."

15 Holló valóban jó kapcsolatot tartott a Műpártoló Egyesülettel, erre példa Toroczkay Oszwalddal való barátsága. Amikor 1930-ban nagysikerű budapesti, majd debreceni kiállításra került sor, Toroczkay Oszwald vállalkozott egy szép, Holló Lászlóról szóló cikk megírására.

16 Holló művészete, tevékenysége tehát kivívta egy szűk debreceni kör, szakmai réteg elismerését, de a szélesebb debreceni közvélemény érdeklődésének felébredése még várat magára. Ennek felkeltését célozta Béber László, aki a Debreceni Független Űjság 1928-as cikkében (amely a „Debreceni művészek" sorozat első „portréja") ezt írta: „A főváros már felfedezte őt és számontartja. Pesten szívesen látott kiállító művész. Debrecen? Közönnyel haladna el mellette? Sajnos, néhány műértőn kívül alig tudja valaki, hogy a modern magyar képzőművészetnek egyik kiválósága itt él, itt dolgozik, itt teremti buzdító szót se várva nagyszerű alkotásait, talán egy jobb kornak, talán a jövő századnak, talán a halhatatlanságnak .. ,"

n 1930 januárjában nyílt Holló harmadik kiállítása Budapesten az Ernst Múzeumban, a 109. csoporttárlat keretében. Ismét H. Nemes József és Schlossberger 11 Lázár Béla: Egy debreceni festő mesterré avatása — Debreczen, 1926. okt. 14. 12 Ybl Ervin cikke: Budapesti Hírlap okt. 10.-i sz. 13 A Debreczen hírei: 1926. okt. 12—13—14. 14 Részletes irodalom: Sz. Kürti Katalin: A debreceni Ady Társaság képzőművészei In.: Déri Múzeum Évkönyve (Szerk.: Dankó Imre), 751—778. 15 Holló László nyilatkozata a Debreczen 1931. mebr. 1-i számában jelent meg. 16 Toroczkai Oszwald cikkét a DFU közölte 1930. márc. 6-án. 17 DFU 1928. dec. 16. 406