A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1981 (Debrecen, 1983)
Művészettörténet - Sz. Eszláry Éva: A Déri Múzeum kisbronzai és már kisbronzokkal kapcsolatos újabb attribúciók
itt utalni, mely Aspetti műhelyéből való. 13 A Szépművészeti Múzeum Szoborgyűjtemény ében szerepel Tiziano Aspetti távolabbi köréből két XVII. századi harcos. Ezek lépő és álló motívumának könnyedsége, testtartásának eleganciája azonban felülmúlja a debreceni kisbronzét. 14 Az ismeretlen XVII. századbeli velencei mestertől való, ugyancsak a Szépművészeti Múzeumban található, két harcos, melyeknek kvalitásai alatta maradnak az előbb említettekének is, lendületesebben felépített szobrocskák, 15 mint a debreceni. Ez a kissé merev tartás s a vértezet alatti s a ruhát részben fedő, a bal vállról a háton keresztül előrefutó drapéria arra enged következtetni, hogy a debreceni szobrocska alkotója Velencében járt vagy működött a XVII. század elejéről való északi mester lehetett. Az olasz mesterek harcos szobrain ilyen jellegű drapéria nem szerepel. Az idegenből jött mester viszont harcos figurájához máshonnan veszi azt az elemet. Például Alessandro Vittoria ruhátlan londoni Mercuriusán látható hasonló jellegű, csak szebb és lendületesebb drapéria. 16 A különböző formaelemek szokatlan összekapcsolása idegen, északi mesterre vall. A debreceni harcos talán éppen ezért jelent bizonyos kultúrtörténeti érdekességet, mivel Velencében működött északi művészi munkáját képviseli. Olasz, XVIl. századi mester műveként szerepel két kentaur szobrocska az 1922-es katalógusban 17 (5. és 6. kép). Az idősebb szakállas figura 30 cm magas, barna patinázatú. Bal vállán oroszlánbőr, kezei hátrakötöttek. Párdarabja az ifjú kentaur 34 cm magas, szintén barna patinázatú, gazdagon cizellált darab. Jobb karját felemeli, bal karján oroszlánbőr van átvetve, kezében bunkót tart. A szobrok antik utánzatok, Aristeas és Papias márvány munkái után készültek, melyeket 1736-ban találtak meg Tivoli mellett a Villa Hadrianában. 18 Ezek a Capitoliumi Múzeumba kerültek. A szobrok készülésének terminus postquem-je tehát 1736, úgyhogy XVIII. századi munkák a debreceni szobrok. Számos későbarokk olasz művész foglalkozott — különösen Rómában — a felvilágosodás és a születő klasszicizmus hatására antik emlékek utánzásával és sokszorosításával a XVIII. században. Ezek között a legszámottevőbbek a Zoffoli testvérek művei, akik közül Giacomo-tól ismert a Stockholmi Nemzeti Múzeumban levő kentaurpár. 19 Az alsó támasztórésznek a kisbronzon való szerepeltetése mutatja, menynyire igyekezett a művész az antik szoborpárt hűen utánozni. Francesco Righetti leningrádi bronza viszont eleven átfogalmazása az antik motívumnak. 20 Giuseppe Boschit említi még olyan mesterként Weihrauch professzor alapvető könyve, aki a XVIII. században Rómában művészi színvonalon készített antikutánzó munkákat. 21 Leningrádban az Ermitázsban láttunk tőle hasonló kentaurpárt. Ezek közül az egyik figura szignált. A leningrádi figurák markánsabb és elnagyoltabb karakterükkel más műhelyre vallanak, mint a debreceni bronzok. Azonos méreteik ellenére a leningrádiakat bizonyos monumentalitás, míg a debrecenieket játékosság, kecsesség jellemzi. Bár a Weihbrauch által kiemelt XVIII. századi római antikutánzó szobrászok egyikének nevével sem lehet a debreceni bronzokat kapcsolatba hozni, mégis érdekes és művészi színvonalon készült régi, XVIII. századi példányok. A XVIII. századi olasz körbe soroljuk a szatírfigurát is, amely 37 cm magas és sötétbarna lakkpatina fedi (7. kép). Antik kompozíciók ihletésére készült, de nincs konkrét előképe az antik szobrászatban. A cintányéros szatírfigurák és a szatír a vállán ülő kis Bacchus gyermekkel típusok szabad összekomponálásá13 Weihrauch i. m. 191. kép. 14 Balogh J. i. m. 1975,. Nr. 232 és 233., 282 és 283. kép. 15 Balogh J. i. m. 1975. Nr. 234 és 235., 285. és 184. kép. 16 Weihrauch i. m. 171. kép. 17 A Debreczeni Déri Múzeum gyűjteményeinek leírása, i. h. 18 Weihrauch i. щ. 433. 19 i. m. 515 a) és b) képek. 20 i. m. 517. kép. 21 i. m. 433. 385