A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1981 (Debrecen, 1983)

Művészettörténet - Sz. Eszláry Éva: A Déri Múzeum kisbronzai és már kisbronzokkal kapcsolatos újabb attribúciók

Sz. Eszláry Eva A Déri Múzeum kisbronzai és más kisbronzokkal kapcsolatos újabb attribúciók Két témát kívánunk a következőkben előadni. Az egyik a debreceni kisbronzokat tárgyalja és teszi ismertté a hazai és nemzetközi szakirodalomban. A másik pedig az ez év márciusában a budapesti Szépművészeti Múzeumban megnyílt kisplasztikái kiállításon először bemutatott, az Iparművészeti Múzeum tulajdonában levő két XVIII. századi kisbronz attribúciós problémáit kívánja megoldani. Mielőtt a Déri Múzeum darabjait ismertetnénk, szeretnénk hangsúlyozni a kisbronz gyűjtésének és szeretetének azokat az erős hagyományait Magyarországon, amelynek a Szépművészeti Múzeum Régi Szoborosztálya is legjelentősebb gyűjtemény részét köszönheti. Ferenczy István gyűjtőtevékenységére utalunk itt. De meg kell említem a Marczibányi gyűjteményt is, melyben számos kiváló kisbronz szerepelt.

1 Természetes, hogy Déri Frigyes, a sokirányú gyűjtő is foglalkozott e műfaj néhány példányának megszerzésével, ha nem is foglalt el elsőrendű helyet érdeklődési körében ez a téma. A Déri Múzeum 1922-es katalógusában nyolc kisbronzot lajstromoz.

2 Ezek közül hat bronz tárgyalásra méltó, kettő pedig XIX. századi jelentéktelen öntvény. A legkorábbi Marcus Aurelius lovasszobrocskája a Déri Múzeum bronzai közül. (1. kép.) A talapzat nélkül 24 cm magas szobrocskát barnásfekete lakkpatina borítja. Olasz, XVI. század végéről való munkaként határozza meg a katalógus.

3 A szobrocska két részből áll, külön került öntésre a ló és a lovas, úgy mint a Rómában levő példaként szolgáló Marcus Aurelius szobor esetében és a szobor után készült reneszánsz kisbronzok esetében is. A lovasnak a lóra való rászögecselése durva és utólagos. Marcus Aurelius szobra után készült legkorábbi ismert reneszánsz kisbronz Filarete munkája, mely a drezdai Szoborgyűjteményben látható.

4 Ez a remek és az antik szobrot önálló invencióval átformáló alkotás 1433—45 közt készült a mester első római tartózkodásának idején.

5 A lónak és a lovasnak zömök arányai jellemzik ezt az antik minta után szabad átfogalmazásban készült művet, melynek hatását három Észak-Olaszországban készült kisbronzban ismerhetjük fel.

6 Ezek szintén viszonylag korán, 1500 körül, vagy a XVI. század kezdetén készül1 Entz G.: I brozetti della collezione Marczibányi,. Acta Históriáé Artium. Budapest. 1954—55. 215—234. 2 A Debreczeni Déri Múzeum gyűjteményeinek leírása, (összeállította és bevezetésével ellátta a Debreczeni Déri Múzeum alapítója: Déri Frigyes. Debrecen, 1922) 211. és 212. A tanulmányban bemutatott 6 kisbronz leltári számai a közlés sorrendjében: DF 21. I. 2, DF 21 I. 6., DF 21 I. 8., DF 21. I. 4., DF 21. I. 5., DF 21. I. 1. 3 i. m. 211. 4 Weihrauch, H. R.: Europäische Bronzestatuetten. 15—18. Jahrhundert (Braunschweig, 1967) 43. kép. 5 Balogh J.: Studi sulla Collezione di Sculture del Museo di Belle Arti di Budapest. Parte II. Bronzetti italiani. Acta Históriáé Artium. (Budapest, 1966) 279. 6 i. m. i. h. 381