A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1981 (Debrecen, 1983)

Néprajz - Varga Gyula: Anbau und Verarbeitung von Hanft im Bezirk Hajdu-Bihar

6. rajz. A felső hátulj hímzés mintája (debreceni kisbunda) kezőleg, harmonikusan összecsengő. Domináns színt ki sem lehet választani, talán a lila szín az (olykor több árnyalatban is egymás mellett), mely általában szokatlan a puritán egyszerűségéről ismert, református lakta vidéken. A hajdúböszörményi és hajdúdorogi elterjedése is elsősorban az idegen vallású lakosság jelenlétével magyarázható. A kisbundák mind színezésükben, mind motívumkincsükben a felvidéki, palóc hímzésmintákkal tartanak rokonságot. A kisbundákat díszítő szín-tarkaságban megtaláljuk a lila, zöld, drapp, piros, mustár és narancssárga, vajszín, türkizkék és azok árnyalatai. Nem ritka két, sőt több szín egyetlen virágban való alkalmazása sem. Ez utóbbit éppen úgy megtaláljuk a kisebb makkokban, mint a nagyalakú szűcsrózsákban. A kisbundák piros, tömör, henger alakú bőrgombbal, ún. furkógombbal

5

'

1 és fonott, bőr bujtatóval gombolódnak. A bujtató tövében egy kétágú pillangódisz található, a fadarabra felhengerelt bőrgomb közepét pedig kék-lila, kéksárga színű, hímzett petty díszíti. A bőrgombok hossza 3,5—4 cm, átmérője pedig 1,5 cm. A debreceni és színes díszítésű, hajdúsági kisbundák asszonyi viseletek voltak ugyanúgy, mint a kunságiak. Bár elvétve a férfiak is hordták, mint erről a hódmezővásárhelyi férfi kisbunda rajza is tanúskodik.

55 Hajdúböszörményben és Hajdúnánáson a kisbundákat jegybundának is nevezték, mivel a menyasszony jegyajándékba is kaphatta. A kisbunda barnára való színezése azonban már inkább az asszonyi viseletre utal, a fiatalságból az idősebb korba való átmeneti időszakot szimbolizálja. A kisbundákat igyekezett mindenki beszerezni. A jobbmódúak maguk rendelték meg a szűcsöknél, a szegényebbek vagy viselten vették meg vagy szolgálatukért fizetségként kapták. Különösen elterjedt volt Hajdúdorogon, ahol az 1930-as évek végén Kalapos Sándor még 400 darabot talált annak ellenére, hogy itt kevés mesterember dolgozott (korábban: Orosz Mihály, Uszuly György, Gál Sándor, az 1940-es években: Juhász Miklós, Molnár Miklós). A helyi szükségletet ez a néhány mesterember nem tudta kielégíteni, a hiányzókat más műhelyből származó kisbundákkal pótolták. Hajdúdorogon Kalapos Sándor büdszentmihályi, debreceni, derecskéi, hajdúböszörményi, hajdúhadházi, hajdúnánási, kisújszállási és nyírbátori bundákkal találkozott.

56 A Hajdú-Bihar megyei kisbunda-ellátásban igen nagy szerepe volt a büdszentmihályi mestereknek, közülük is Róka Bálintnak és Lipták Jánosnak. Több, itteni szűcs nálunk tanulta ki mesterségét. Nagy számban készítették a kisbundákat a hajdúböszörményi mesterek is: Jóna Béla, Barkó Sándor, Kati Sándor, Ferenczy Gábor, Ju54 Kresz i. m. Népi szűcsmunka 31. 55 A Déri Frigyes-féle néprajzi grafikai gyűjteményben 21 l-es sorszámmal szereplő aquarell és tusrajz 1922-ből származik. 56 Kalapos i. m. 59. 338