A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1981 (Debrecen, 1983)

Néprajz - Varga Gyula: Anbau und Verarbeitung von Hanft im Bezirk Hajdu-Bihar

6. alsó hátulj legnagyobb SZÍ: M,: 8 cm Sz

2

: nincs ilyen mintája Sz

3

: 13 cm M

2

: nincs ilyen mintája M

3

: 5,7 cm 7 cm 7. irhacsíkok rövidebb (elej) Sz

x

: Mi: 8,5 cm 4 cm hosszabb (hátközép) Szt: 21 4 cm cm Sz, M

2

: Sz

2

: M>: 28 4 28 4 cm cm cm cm Sz

3

: M

3

: Sz

3

: M

3

: a körgallér M

t

: 23,5 cm M

2

: az állógallér egységesen 4 cm magas, a prémszegélyek egységesen 6 cm szélesek, a rojtok egységesen 5,5 cm hosszúak, a sallangok vagy pillangók nem mérhető M

4 3,3 cm 3,2 cm 18 cm 4,3 cm 22 cm HÍ: 8,5 cm H

2

: 9 cm H

3

: 9 cm S

Zl

: 4 cm Sz

2

: 5,5 cm Sz

3

: 5,5 cm A kisbundák másik két csoportját együttesen ismertetjük, mivel azok csupán a kereszt- és elejirha díszítésében térnek el egymástól. Az applikált díszítésű kisbundák valószínűleg ugyanúgy böszörményi készítmények voltak, mint a hímzett keresztirhásak. Bár az egyik applikált kisbunda nagyváradi származásúnak van a leltárkönyvben bejegyezve. Ez utóbbi származást igazolhatja a szálirha díszítése. Kresz Máriai a Népi szűcsmunka című könyvében a kalotaszegi szegélyminták között említ olyanokat, amelyek csaknem teljesen megegyeznek a hajdúsági kisbundák applikált elej- és keresztirha díszítésével. Ez a hasonlóság eredhet abból, hogy valóban nagyváradi mesterember készítette, de eredhet abból is, hogy a nagyváradi mestermunkák a debreceni és környékbeli vásárokra kerülve mintául szolgáltak az itteni mesterek számára. Valószínűbb az, hogy ezeket az applikációs díszítésű kisbundákat a böszörményi mesterek is készítették. Ezt támasztja alá az a hímzés-díszítésbeli és szerkezeti azonosság is, ami az említett bundák és a bizonyíthatóan böszörményi készítményű bundák között fellelhetők. Az applikációs díszítés területünkön való létezését igazolja egy múlt század végi archív fotó is, melyen a böszörményi kisbundák társaságában egy applikált „sasköröm" díszítésű kisbunda is látható.

51 Ez a fajta archaikus díszítés hajdanán a debreceni asszonybundán is megtalálható volt, sőt „szironyos bundát" a régi dorogi mesterek is csináltak. Kalapos Sándor az 1930-as évek végéről írja,

52 hogy „néhány évvel ezelőtt... láttam egy öregasszonyon olyan bundát, amelyik éppen olyan alakú és szirnyozású volt, mint a debreceni férfi irhásbunda". Mind a férfi irhásbundán, mind a nőin „sasköröm" alakban kicifrázott keresztirha díszelgett, szálirháik pedig almázottak voltak. A rátétes díszítésű kisbundák korban mindenképpen megelőzték a hímzett keresztirhás bundákat. 50 Kresz i. m. (Népi szűcsmunka) 40—41. 51 Az archív felvételt a Déri Múzeum néprajzi adattára őrzi F. 18—2-es leltári számmal. 52 Kalapos i. m. 69. 61. 328