A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1981 (Debrecen, 1983)
Néprajz - Varga Gyula: Anbau und Verarbeitung von Hanft im Bezirk Hajdu-Bihar
viszont arra az időre tehető kialakulása, „amikor a gránátalma és a tulipán is népszerű lett, nemcsak a szegfű, amikor a virághímzés és a virágozás a magyar nép között elterjedt." 49 A debreceni kisbunda hímzése a hímzésdíszítés korai állapotát képviseli. A kisszámú, egyszerű motívumok a kisbunda szembeötlő, feltűnő részeire kerültek. Ezek a két eZejrész (3. kép), a válltányér (5. kép), a hátközép (fent és lent) (4. kép), valamint az irhák által alkotott mezők középső részei (2. kép). A legdúsabb minta a kisbunda legszembeötlőbb részén, a vállak által kidomborított válltányéron található. Ennek a mintának a tányércifra elnevezése is utal a minta fontosságára. A hosszan elnyújtott, alsó eZej-virágok a kisbunda elejét töltik ki. A tulipánból, pávaszemből, levelekből és pontokból megszerkesztett bo/cor-minták a kisbundák mezőit ékszerszerűen díszítik. A válltányér szűcsrózsáinak, pávaszemeinek, hajlékony leveleinek és kunkorgóinak, karcsú tulipánjainak, apró makkjainak tányér formába való elrendezése nélkülöz mindenféle merevséget, mesterkéltséget. A debreceni kisbundák egy szín zöld hímzésének monotonságát a motívumok közepébe helyezett piros ,,szem"-ek, illetve leöltések ellensúlyozzák. A felsorolt motívumok a debreceni kisbundákon hétféle mintában rendeződnek: 1. felső elejvirág vagy mellvirág fomrájában, amely a bokor mintával csaknem azonos, de attól el is térhet (3. kép) 2. alsó elejvirág formájában (3. kép, 4. rajz), 3. bokormintában (4. kép, 5. rajz), 4. vállcifra vagy válltányér formájában (5. kép, 8. rajz), 5. felső hátulj formájában (4. kép, 6. rajz), 6. alsó hátulj formájában (4. kép), 7. a kereszt irhacsíkok elej- és felső hátulj mintájában (3,, 4. kép, 7. rajz). Az egyes minták méretei a következők: (az V. 1929. 129. leltáriszámú kisbundát l-es, a leltáriszám nélkülit 2-es, a V. 1930. 131. leltáriszámút pedig a 3-as jelzetszámmal jelöljük). 1. a felső elejvirág legnagyobb szélessége (Sz) Szj: 9 cm Sz 2 : 12,5 cm Sz 3 : 7,5 cm a felső elejvirág legnagyobb hosszúsága (H) H,: 15,5 cm H 2 : 12,5 cm H ;! : 13,5 cm 2. az alsó elejvirág legnagyobb Szt: HÍ: 8 34,5 cm cm Sz 2 H 2 : 3. bokorminták legnagyobb Szj: 9 15,5 cm cm Sz 2 : H 2 : 4. vállcifra legnagyobb Sz t : Mag.x: 32 15 cm cm Sz 2 M 2 : 5. felső hátulj legnaj gyobb SZÍ: MÍ: 19 7,5 cm cm Sz 2 M 2 : 49 Kresz Mária: 1977) 29. Virág és ni §pmí 10,2 cm 33 cm Sz 3 : H 3 : 10,5 cm 15,5 cm Sz 3 H 3 : nem nem mérhető mérhető Sz 3 M 3 : nem nem mérhető mérhető Sz 3 M 3 : 9 cm 27 cm 9 cm 16 cm 26 cm 15 cm 16 cm 7 cm Népművelési propaganda iroda (Budapest, 327
