A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1981 (Debrecen, 1983)

Néprajz - Varga Gyula: Anbau und Verarbeitung von Hanft im Bezirk Hajdu-Bihar

dán barna szirond vót. összesen nigy. Az ajjuk nem vót vigig levarrva, egy risz meg vót csinálva rojtnak, ott kótya-fityegett az ajján. öt kis ződ meg piros bokorvirág vót a derekán körül. A gallérja fehir, apró, göndörszőrü báránybür vót. A bürön rajta vót a lába is. Oda vót varrva a hátho, meg a két elejhe. 10 Ft. vót az ára. Külön gallérja nem vót. Elől nem gombbal járt, csak két bürdarabbal kellett összekötni. Alól egy keskeny kis prém vót belőle felhajtva." Dobó Imre hajdúböszörményi szűcsmester így írta le a fehér bundát:

31 „Fehir bundát csak keveset csináltunk. Nem kellett csak a dorogiaknak, meg a böszörményi oroszoknak (a görögkatolikusokat hívták így), azok közül is csak az öregeknek. Fekete gallér vót rajta, de nem olyan kerek, mint most, még a lába is rajta vót. Hátul kettő, elől kettő. A lábát odavarrtuk, mint a firfibundán. Prémezés nem vót rajta. Állításokon piros, a dorogiakén ződ irha vót. Vót rajta nigy szálirha. teresztirha, meg irházás vót az elejprém meg aljprém helyin is. Az irházást fekete cérnával, fogasolással csináltuk. Mintát nem tettünk rá, az irhát se vágtuk cakkra a szilin." A fehér bundát Dorogi Márton is említi:

32 „A régi asszonyok fehér bundát viseltek. Majd csak olyan volt, mint az emberek bundája, mint a juhász bunda. A bőre festetlen, ezért nevezték fehér bundának. Hétköznap viselték, a veres bundát pedig ünnepeken. A XIX. század elejétől már a fehér bunda helyett a sárga vagy a festett bunda uralkodott." Hajdúszoboszlón a múlt század közepén az 5—6 bőrből készült fehér kisbunda sárga selyemmel hímezve és fehér angora prémmel díszítve a módosabbak rangjelző viselete volt.

33 A fehér bunda — mint láttuk — elsősorban az idegen (görögkatolikus vallású) lakosság körében maradt meg hosszabb ideig. A lakosság nagyrésze a múlt század első évtizedeiben a festett, .,szirondos" bundát viselte. Kalapos Sándor adatközlői a debreceni kisbundát említik a legkorábbinak, amelyik háttérbe szorította a fehér bundát.

3

'' „Veresbundának hittak, mer olyan veresre vót festve a bűre Ződ szirond vót rajta, a derekán ződ rojt. Hat szirond vót rajta: elől a két prémnél, a két ódaián meg a hátán, ótán az ajján is, meg a derekán is körül a rojt felett. Nem sok virág vót rajta, ha vót csak a szirondoknál egy kis petty. A gallérja fekete, kerek vót, bürgomb a nyakán. Alól kis felhajtás. A szőre fekete meg fehir vót. Debrecenyi bundának is hittak." Ez a leírás a debreceni kisbunda későbbi változatára is pontosan ráillik. A debreceni kisbundával csaknem egyidőben a böszörményiek és a dorogiak sárga bundája is elterjedt.

35 „A böszörményi magyar asszonyok meg később a dorogiak sárga asszonybundát hordtak. Kerek, fekete gallér vót rajtuk meg állógallér. Négy ujjnyi prémezést tettünk rá körül. Vót rajta kilenc szálirha, piros meg ződ színű, pirost vettek a fiatalok, ződet az öregek." Ezekre a bundákra kezdetben egyáltalán nem tettek virágokat. Csupán az irhát varrták ki:

3G „Fekete, piros, ződ, sárga, lila, kik és meggyszin selymet alkalmaztunk. Az irhát a felvarrás előtt varrtuk ki. Még pedig a gallérra férceltük rá, hogy egyenesen ájjik. Alá papírt tettünk, hogy a gallér bür szőrit oda ne varrjuk." A debreceni és а színes hímzésű nöi kisbundák Megyénk területén a legkorábbról ránkmaradt, női kisbunda-ábrázolás a XIX. század első feléből származik. A népies vízfestményen egy trajos kaskétli és barnára színezett, virágos kisbunda látható. Ez a kép a kisbunda fejlődésének egy közbülső állomásáról tanúskodik: az irházás mellett díszítésként megjelennek a virágozások vagy hímzések is (1. kép). A múlt század közepétől, a vi31 Kalapos i. m. 56. 32 Dorogi i. m. A kunsági kisbunda. 10. 33 DMNA. 1470—72. 6. 34 Kalapos i. m. 56. 35 Kalapos i. m. 56—57. 36 Kalapos i. m. 57. 316