A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1981 (Debrecen, 1983)

Néprajz - Varga Gyula: A kender termesztése és feldolgozása Hajdú-Biharban

A szövőbordát, bár szükségből nagyon sokan meg tudták kötni, többnyire vándor árusoktól terményért szerezték be. Sok faluban voltak cigányok, akik bordakötéssel foglalkoztak, de eljöttek ide felvidéki szlovák bordaárusok is. A ritkább fogú bordák fogait vékonyra elhasított, lapos fadarabkákból készítették, a sűrűbb fogú bordák lemezkéit nádból hasították. Mindkét esetben a fogakat mindkét végükön egy-egy kétfelé hasított hajlékony vessző közé szurkozott fonallal kötötték be, mégpedig ritkafogú borda esetében vastagabb, sűrű fogú bordákhoz vékonyabb fonalat alkalmaztak (a bordaközöket ugyanis a fonal vastagsága adta). A borda két végébe merevítő léceket is kötöttek. Mint korábban jeleztük, minden 30 fog egy külön egységet jelentett, ezért minden 30 fog után egy fehér faforgácsdarabot kötöttek a bordavessző egyik oldalára. Ahány ilyen jelet láthatunk a bordán, az olyan számot visel. Az alacsonyabb szám általában a ritkább fogakat is jelzi, bár a ritka fogú bordák általában keskenyebbek is. Így a hetes borda szélessége 60 cm, a tizennégyes borda kb. 80 cm. A borda szélessége mindig a készítendő textil szélességét szabta meg, a fogak sűrűsége pedig a vászon sűrűségét. Ha ritka vásznat akartak szőni, akkor egy bordafog közé csak egy szál fonalat fűztek, ha sűrűt, akkor két szálat. De ritka szövésű lett a vászon akkor is, ha ritkafogú bordába vékony szálakat fűztek, és sűrű lett, ha sűrűfogú bordába vastag fonalat vetettek fel. Egy háztartásban 10—20 darab különböző bordát is tartottak. Ha véletlenül nem volt olyan, amely céljaiknak legjobban megfelelt volna, akkor mindig kölcsön kértek másoktól. (22. kép.) 6. A nyüstök. A nyüst a vetőszálak szétnyitásának az eszköze. A paraszti szövőszékeken a nyüst mindig saját készítésű, jó erős riszált fonalból készült. Legkevesebb két nyüstre volt szükség, de alkalmaztak 4—6 nyüstöt is. A több nyüst a szálak szétnyitásának többféle variációját tette lehetővé, így a szőttesen — a nyitások sorrendjének megfelelően — különböző szövésminták keletkeztek: kockás, ferde csíkos, rozmaringos stb. Legtöbb helyen két karikából álló nyüstöket kötöttek. A nyüstkarikák átmérője egyenként kb. 10—10 cm volt. Két-két karika mindig egymásba kapcsolódott s a karikákat alul-felül egy-egy nyüstpálca rögzítette. (A karikákat a nyüstpálca külső oldalán végigfutó zsineghez kötötték.) A nyüstöt a bihari falvakban egyszerű nyüstkötő deszka segítségével kötötték, Fülöpön külön nyüstkötő állványt használtak erre a célra. Tiszacsegén úgynevezett szemes nyüstöt is kötöttek, amely abban különbözött a paraszt nyüstöktől, hogy a két nyüstkarika közé még külön egy kisebb karikát, szemet is kötöttek, s ezen a szemen húzták majd át a felvető fonalat. (Ez a nyüst hasonlított legjobban a modern gyári szövőgépek nyüstjeihez.) A nyüstök szélességét és sűrűségét hasonlóképpen számolták, mint a bordák esetében. Voltak tehát keskeny, de ritkább és hosszabb, sűrűbb szemű, rövidebb, vagy hosszabb nyüstök. Két nyüst alkotott egy párt, s ezeknek felső nyüstpálcáját kb. 60 cm hoszszú jó erős, nem egyszer laposan fonott madzaggal összekötötték. Ez a nyüstmadzag került aztán majd a csigákra s ezeken váltódott a két nyüst ellentétes irányba. Az alsó nyüstpálcákra középen egy-egy kb. 80 cm hasonló erős zsineget kötöttek, ameTyek majd a lábítóhoz csatlakoztak. (23. kép.) 7. A lábítók. Tájunk paraszti szövőszékein a nyüstök, illetve ezek segítségével a szálak váltása mindig lábítóval történt. A lábítók, az úgynevezett lábítótartó segítségével a talpakba csapolódtak úgy, hogy a lábítótartó egyben egyik összekapcsoló elem is lett a két talp között. Minden nyüstpárhoz két lábító tartozott. A lábítók nagysága, elhelyezése szövőnként változhatott, de lényegük azonos: a hozzájuk csatlakozó alsó nyüstmadzagok segítségével a nyüstöket, illetve a szálakat lehetett váltani velük. (24. kép.) 8. A vetélő. A vetélő segítségével lehet a nyüstökkel szétnyitott szálak közé az úgynevezett ráverő szálat behúzni. A vetélő keményfából készült csónak alakú szer296