A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1981 (Debrecen, 1983)

Néprajz - Varga Gyula: A kender termesztése és feldolgozása Hajdú-Biharban

20а, b. kép lábához kikötöttek s a kis lyukakba dugott faszeggel tetszés szerint meg lehetett feszíteni a vetőszálakat.

51 Az újabb szövőszékeken az első zuboly befeszítése másképpen történik. Végére a bunkó helyett egy fogazott fakereket készítettek, s ezekbe a fogakba illeszkedik egy billenő csap, amely egyik oldalra engedi forogni a zubolyt, így a vetőszálak megfeszíthetők, de a visszafele való forgást már megakadályozza. 3. A hátsó és az első komposztor (vagy kompostor). A komposztor egy kb. 2—3 cm átmérőjű, 100 cm hosszú hengeres vagy lapos fa. A hátsó komposztorra kötik rá a felvető fonalat s a komposztort magát két jó erős madzaggal úgy kötik rá a zubolyra, hogy az elérjen egészen a nyüstökig, hogy a felvetett fonalat végig le lehessen szőni. Az első komposztorra kötik a felvető fonalak első, kezdő végét. Hogy a szövés egyenletesen indulhasson, újabban a komposztort egy vászon segítségével erősítik az első zubolyhoz. 4. A csigatartó a csigákkal. A két csigatartó a talpakba csapolt, kb. 120—150 cm magas, felül előre hajló L alakú fa. Az L alakú fa felsőrészén 3—4 félkörívű bemélyedést találunk: e bemélyedések egyikébe egy keresztbe fektetett rúdon függenek a csigák, amelyekkel a nyüstöket lehet váltani. Ha két nyüsttel szőttek, akkor két egyszerű fa51 A zubolyba illeszkedő átvésett feszítőfát egyes bihari községben fapipának nevezik. 293