A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1981 (Debrecen, 1983)

Néprajz - Varga Gyula: A kender termesztése és feldolgozása Hajdú-Biharban

tett a motóláról a fonalat levenni, hanem újra kellett a hibás résztől kezdeni a motólálást. Egy idő után a felmótolált szálakat megszámolták. A fonal mennyiségének alapegységei az ige, a pászma és a darab. Az ige mindenütt három szálat jelentett, a pászma és a darab értelmezésében azonban voltak eltérések: legkevesebb 25, legtöbb 400 igét tartottak egy pászmának, s 2—6 pászmát egy darabnak.

45 A számításoknak tehát csak helyileg volt konkrét értelme, ahol tudták, hogy valójában milyen mennyiségről van szó. Az azonban mindenütt szokásos volt, hogy amikor a helyi értelmezés szerinti pászma kitelt, akkor a pászmamadzaggal átkötötték a motólán a szálakat, így mindig tudták, hogy már hány pászma fonal van a motólán. Egyszerre 2—4 pászma fért rá a motólára. Ha ez kitelt, akkor a pászmánként gondosan átkötött fonal csomót leakasztották a motóláról, láncba összeszedték s felkötötték a padláson a gerendába. A kerekes motólának egy-egy szárnya köze olyan hosszú volt, mint a motóla hossza, tehát ezen a számolás pontosan azt az eredményt adta, mint a rúd motólák esetében. Ne feledjük azonban, hogy a motólák hossza sem volt pontosan egyenlő, így a fonalmennyiség megállapítása is csak hozzávetőleges lehetett. A fonal mosása A fonás befejezésével, még kora tavasszal a fonalat újra szapulják, fehérítik. Most a szapulókádban az egyes fonalrétegek közé még szappanforgácsot is kapartak s természetesen a vizet most is fahamuval lágyították. A XX. században legtöbb faluban úgynevezett artézi kutat fúrtak. Ezeknek a vizét általában már nem kellett lágyítani. De lágyítás nélkül lehetett használni az összegyűjtött esővizet is. Maga a szapulás aztán hasonlóan történt, mint a kender esetében. Zsákán a még vizes fonalat a forró kemencébe tették, melyben még a parázs is bent volt s a kemence száját betapasztották, így a keletkezett gőzben a fonal szebben fehéredett. Szapulás után a fonalat lehetőleg élő vízben (folyóban, patakban) mosószéken, sulyokkal jól kimosták. A mosószék 100—120 cm hosszú, 60—80 cm magas, négy lábon álló keményfa pad, a sulyok a kézbe illeszkedő fogóval ellátott lapos vagy háromszög alakú fabunkó. (11. kép.) A fonalat bő vízben áztatták és erősen 45 A fonal mértékegységei megyénkben: Helység Ige Pászma Darab Helység (hány szál?) (hány ige?) (hány pászma?) Fülöp 3 25- 50 4 Nagyléta 3 100-400 ? Püspökladány 3 50 4—6 Tiszagyulaháza 3 30 — Derecske 3 20Q — Újtikos 3 50 — Tiszacsege 3 50 — Görbeháza 3 100 — Polgár 3 100 50 (egy „ötven") Bakonszeg 3 100 200 („félpászma") (egy pászma) Esztár 3 — Kismarja 3 150 2 Monostorpályi 3 150 2 Konyár 3 50-2O0 — Kötegyán (ma Békés) 3 50-200 — Sarkad (ma Békés) 3 50-200 — 281