A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1981 (Debrecen, 1983)

Néprajz - Varga Gyula: A kender termesztése és feldolgozása Hajdú-Biharban

7. kép A korong formáját illetően mégis három alaptípust különböztethetünk meg, a lapos, a kúpszerű és a csörgő karikás orsókat. Utóbbit úgy esztergálták, hogy a bemélyedésekben két vagy három karika képződjön, amelyek fonáskor csörög­tek az orsón. (8. kép.) A variánsok a fenti típusokon belül aztán nagyság, az orsón körbefutó bemélyedések száma és mélysége, a csörgőkarikák száma és szé­lessége szerint szinte végtelen sort alkotnak: szinte nem lehet találni két egy­mással pontosan megegyező orsót. A variációs lehetőséget tovább bővítik az or­sószárak. Ezek hosszúsága, vastagsága, megmunkáltsága szintén megszámlálha­tatlan. Ritkán fellelhetők a megszokott esztergált orsóktól eltérő típusok is. A bi­hari Kismarján és a nyíri Fülöpön az 1940-es években bukkant fel olyan orsó, amelynek átvésett szárába 24 darab kis kapcsos fadarabból építettek fejet. A fák alkotta kis üregekbe kaviscsdarabokat, ólomsöréteket tettek, hogy fonás közben csörögjön. Ezért ezt csörgős orsónak is nevezték. 39 Ezt a fajta csörgős orsót di­vatja korában se sokan használták. (9. kép.) Vidékünkön már a múlt század első fele óta ismerték a ferdén fekvő tör­zsű, esztergályozással készült, lábbal hajtható kerekes rokkát. A két eszköz kö­39 A Déri Múzeum V. 70. 176. 1. Isz. alatt beleltározott csörgő orsót ifj. Borbély Pál kismarjai legény hasonló orsói nyomán a szerző, édesanyjának készítette 1940-ben. 276

Next

/
Thumbnails
Contents