A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1981 (Debrecen, 1983)

Néprajz - Varga Gyula: A kender termesztése és feldolgozása Hajdú-Biharban

5. kép Gerebenezés A gerebenezés (Bakonszegen gerebelés) lényegében a kenderrostok kifésüiése, egyben további finomítása és osztályozása.

43 A gereben egy lapos keményfa deszkára szerelt 10—12 cm hosszú vasszegekkel ellátott korong. Van ritkább és sűrűbb fogú gereben.

34 A gerebenezést hozzá értő idősebb asszonyok végezték, rendszerint az udvaron vagy a tornácon. Magát a gerebent dagasztószéklábhoz vagy mosószékhez kötötték, ritkán a kis széken ülő asszony a gereben egyik végét fogta, másik végét a földre támasztotta s azt lábával rögzítette. (5. kép.) A gerebenező asszony a kender fejet kibontotta, a vékonyabbik, a hegye részét a kezefejére csavarta s a gereben fogaira csapkodva igyekezett azt átfésülni. Az apróbb szálak a gereben fogain felakadtak, a hosszabbak a kezükben maradva sorba rendeződtek. Ez volt az úgynevezett kender, fűszösz vagy fejszösz (Görbeházán: kender java), ami a fogak közt fennakadt, az a szálaszösz vagy csepű. A Tisza vidékén ebből is megkülönböztették a tövi szöszt és a hegyi szöszt. Az első fésülés után fennmaradt szösz közt még nagyon sok szép, hosszú szál is akadt. Ezért ezt még egyszer átfésülték s a kezükben maradt hosszabb szálakat nevezték szálszösznek, a fogak között maradt harmadik osztályú szöszt pedig csepű-nek (Bakonszegen zsákszösz). Meg kell azonban jegyeznünk, hogy e nagyjából hármas osztályozásban az egyes osztályok elnevezése nem következetes, némelykor nemcsak helységenként, de ugyanabban a faluban is keveredik. Lényeg, hogy a felhasználási rendeltetés szerint itt összesen csak négy osztályt nyertek (kender — szálszösz — csepű — tilószakadék), nem úgy, mint más, technikailag kifinomultabb vidékeken.

30 33 Szolnoky, 1966. 89—127 34 Tájunkon kizárólagosan a szegrózsás gerebent használták (Szolnoky, 1972. 197— 230), de az országhatáron túli Dél-Biharban a román asszonyok szegsoros gerebent is használnak (Remetea, Meziad, Rosia stb.). De szegsoros gerebent használtak a debreceni gyapjúfonó (csapó) mesterek is. 35 Mint pl. Kalotaszegen, ahol az osztályozáshoz háromféle eszközt (lehel, gereben, ecselő) használnak, s összesen 8 osztályba sorolják a kendert. Vö. Nagy, 1977. 35 273