A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1981 (Debrecen, 1983)

Történelem - Román Márta: Debrecen és a milleneum

nem soroljuk fel, de néhány érdekesebb dolgot emeljünk ki a kiállításra szánt anyagból. A kiállításra készültek azok a festmények, amelyeket már az előzőekben említettünk. Pataky László: A debreceni nagyvásár című képét is a város rendelte. Ez a festmény jelenleg a Déri Múzeum tulajdona, a múzeum elődjében, a Városi Múzeumban volt sokáig kiállítva, diorámaszerűen. Jelenleg a Debreceni Akadémiai Bizottság székházában látható. A kiállításra készültek Székely Árpád és Mendlik Oszkár debreceni tárgyú képei is, 23 darab, 80 X 60, illetve 40 X 30 cm nagyságban. Ezek a képek Debrecen legszebb épületeit ábrázolják, 9 darab közülük a Déri Múzeum tulajdona. A következő 23 képet tervezte a város megfestetni: városháza, közkórház, vágóhíd, Bika szálloda, színház, Kollégium, főreáliskola, római katolikus fiúiskola, Pacsirta utcai evangélikus református iskola, Nagytemplom, Kistemplom, királyi tábla, igazságügyi palota, országos tanítói árvaház, gazdasági tanintézet, kereskedelmi akadémia, evangélikus református felsőbb leányiskola, dohánygyár, méntelep, pavillon-laktanya, Margitfürdő, gyógyfürdő. A kiállításra felvitt anyag nagyon változatos és szerteágazó volt. Kiállítottak intézmények, üzemek, vállalatok, de egyes emberek is. Küldött anyagot többek között a Levéltár, a Városi Nyomda, az egyház stb. Gyűjtöttek muzeális anyagot is, kifejezetten a kiállítás jcéljára. „Debrecen városának a millenniumon való részvételét itt is egy bizottság készítette elő. Többen, így dr. Király Ferenc, Széli Farkas, Koncz Ákos, Zoltai Lajos a kiállításra összehordott muzeális tárgyak további sorsával kapcsolatban felvetették a városi múzeum megalapításának eszméjét. ... A közlevéltárban pedig Zoltaira hárult a feladat kiválogatni a régiségeket, becsesebb iratokat, hogy azokat még 96 legelején a fővárosba szállíthassák."

16 A levéltári anyag olyan volt, melyet azideig nem tanulmányozott senki; adólajstromok, conscriptiók, számadások a XVI. század második feléről és a XVII. század elejéről. Erre az alkalomra gyűjtötték be, és küldték a kiállításra Rickl József Zelmos „Török császár" boltjának 1805-ből való cégérét is. A nyomda kiállítási anyaga is említésre méltó. „Kiállítja az 1885 óta, tehát az akkori országos kiállítás óta mostanáig megjelent összes kiválóbb értékű könyvnyomtatványait, 69 darabban; a régi időkből pedig főként a XVI. és XVII. századból 11 ritka könyvet, köztük egy írott emléket is, Bartha Boldizsár históriáját. Feltűnést fog kelteni egy 1566-ban megjelent ős nyomtatványa, melynek czíme: A Szent János írásának magyarázattya."

17 önálló anyagot küldött a debreceni református egyház is. „Valamennyi úrasztali felszereléshez tartozik: ódon ezüst kannák, poharak, tányérok és asztalterítők, részint a Nagytemplom, részint a kistemplom tulajdonában, részint pedig használaton kívül vannak helyezve és az egyház levéltárában őriztetnek ... A régiségeket egy bizottság válogatta ki, amelynek tagjai voltak: Kiss Albert elnöklete alatt dr. Medve Kálmán és Szikszay Szabó László."

18 Részletezés nélkül soroljunk fel még néhány dolgot, amivel Debrecen jelentkezett az országos millenniumi kiállításon: mezőgazdasági kiállítás, iparosok, iparos segédek kiállítása, kézmű és gyáripari készítmények, hortobágyi pásztorélet bemutatása, debreceni csárda felépítése debreceni cigányzenekarral és személyzettel stb. Befejezésül szólnunk kell még arról, Debrecen városát kik képviselték a kiállítás megnyitásán: „Jelen voltak: Dégenfeld József gróf főispán; Debreczen város képviseletében: Boczkó Sámuel rendőr-kapitány, Vértessy István főjegyző; a tiszántúli ev. ref. egyházkerülettől: Kiss Áron püspök, Balogh Ferencz hittanár; a debreczeni lur. tábla részéről: Puky Gyula elnök, Széli Farkas tanácselnök; Hajdúvármegye képviseletében: Veszprémy Zoltán főjegyző, Szőllőssy János t. 16 Soregi János: Dr. Zoltai Lajos élete és működése. (Db. 1942.) 33. 17 Debreczeni Ellenőr, XXIII. évf. 1896. 41. sz. 3. 18 Debreczeni Ellenőr, XXIII. évf. 1896. 48. sz. 3. 248