A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1981 (Debrecen, 1983)

Történelem - Román Márta: Debrecen és a milleneum

uralkodóház tagjainak, a Monarchia tábornokainak, vezető politikusainak és egyéb méltóságainak jelenlétében nyitotta meg Ferencz József a millennáris kiállítást. Hatalmas költséggel, külön erre a célra rendezték és építették ki, nagyjából a mai formájában a Városligetet. ... A hatást a nagyszabású építkezések panorámája fokozta. A Nagykörutat teljes hosszában, a Margit-hídtól a Boráros térig átadták a forgalomnak, megindult a kontinens első földalatti villamosa, felavatták a Ferencz József- (ma: Szabadság-) hidat, kiépítették a rakpartot, megkezdték a királyi vár újjáépítését. ... Ezeken kívül színpompás és frázisdús ünnepségek követték egymást: hálaadó istentisztelet a Mátyástemplomban, Liszt koronázási miséjével, a hercegprímás ünnepi beszédével... Június 8-án, a koronázás évfordulóján az úri Magyarország hódolt Ferencz József előtt: a vármegyék és a városok küldöttei, az arisztokrácia tagjai díszmagyarban, prémekben, tollforgós kalpagokban, történelmi mezbe öltözött lovasbandériumokkal vonultak fel a főváros utcáin."

4 Az ünneplésekből és az ünnepekből nemcsak Budapest, hanem az ország minden városa és faluja kivette a részét. Jóformán minden helységben tartottak hálaadó istentiszteleteket, felvonulásokat, megemlékezéseket, és minden város próbálta mennél reprezentatívabban képviseltetni magát a millenniumi kiállításon is. Különösen igyekezett Debrecen az ünnepléssel és a kiállításon való részvétellel kitenni magáért, hiszen kötelezte erre ősi történelmi múltja, történelmi eseményekben gazdag mivolta is. Cikkünk célja az lenne, hogy felkutassuk, hogyan ünnepelte Debrecen az ezredévet, és hogyan, milyen anyaggal szerepelt a fővárosi millenáris kiállításon. Ezen túl, a cikk utolsó részében a Déri Múzeumban megőrzött és fellelhető millenniumi emlékeket írjuk le, pusztán csak az anyagközlésre szorítkozva. II. Debrecen, akárcsak Budapest és az ország többi városa, óriási erőfeszítéseket tett a millennium méltó megünneplésére. A város akkori hangulatát így jellemezték: „Általában bizonyos szemmel látható nyugalmas jólét ömlött el a városon a millennium évtizedében, Debrecen várossá fejlődött és a polgárság tetszelgett magának a haladás minden terén való látásán."

5 A millenniumhoz már évekkel korábban több intézmény létesítését kötötték. „Ezekből megvalósultak: a királyi tábla épülete a Korona-vendéglő helyén, az új törvényszék a Dohányabáldó telkén, a Pavilonlaktanya és huszárkaszárnya, országos tanítóárvaház, városi szegényház, közkórház, és MÁV gépjavítóműhely."

6 A város vezetősége a már megvalósultakon túl, a még megvalósításra váró millenniumi feladatokat a következőkben látta; részt vesz az országos kiállításon, képviselteti magát június 8-án a király előtt elvonuló hódoló menetben; a város nagyszabású ünnepségeket rendez; a már elkészült épületek, intézmények mellett egyéb építkezések, elsősorban kulturális jellegű feladatok vállalása és megvalósítása. A városi közgyűléseken hozott intézkedések és javaslatok alapján irányították a szerteágazó munkálatokat. Bizottságokat alakítottak az egyes feladatok elvégzésére, így pl. a város vezetőiből, jónevű, ismert polgáraiból alakult bizottság a kiállításra kerülő tárgyak válogatásra (itt minden alkalommal szakértők is közreműködtek), az ünnepségek megrendezésére, a felvonuló bandérium felállítására stb. Mindezt egy helyi kiállítási biztotság fogta össze és irányította, amely a következő személyekből állt: Stahl Géza főmérnök, Király Gyula, Vecsey Imre előadó tanácsosok, Széli Farkas, Török Gábor városi erdőmester, Szűcs 4 Uo. 159. 5 Magyar városok fejlődése, Debrecen. (Szerk.: Kiszely Gyula Bp. 1931.) 173. 6 Uo. 172. 244