A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1981 (Debrecen, 1983)

Történelem - Nyakas Miklós: Hajdú vármegye megszervezése 1876/77-ben

Nyakas Miklós HAJDÚ VÁRMEGYE MEGSZERVEZÉSE 1876/77-BEN A szerző munkájában arra vállalkozott, hogy az 1876-es kiegyezés után a teljes belpolitikai szabadságot nyert Magyarországon kibontakozó közigazgatási és területrendezési reformok kapcsán az 1876-ban létrejött Hajdú megye megyeszervezésének folyamatát mutassa be. Az új megye törzsét az egykori Hajdúkerület alkotta, amelyhez Szabolcs megyéből jelentős, Bihar megyéből pedig lényegesen kisebb területet csatoltak. Az új megye székhelye Debrecen lett, amely azonban szabad királyi város lévén, nem tartozott a megyei közigazgatás alá. Az összekötő kapcsot csupán a közös főispán, Miskolczy Lajos személye jelentette. A megye alakuló értekezletét 1876 szeptember 4-én és 5-én tartotta, amelyen az 1876/33. te. rendelkezéseinek, illetve az augusztus folyamán érkezett belügyminisztériumi rendelkezéseknek megfelelően megállapították az új törvényhatóság területét, tisztikarát, a legfőbb önkormányzati szerv — a törvényhatósági bizottság összetételét. E téren a kormányzat a folyamatosság elvét hangsúlyozta, s ennek megfelelően az új megyében az egykori Hajdúkerületi tisztikar és a választott képviselők döntő befolyást gyakoroltak. Talán a leglényegesebb új vonás a korábbi állapotokhoz képest az volt, hogy a központi kormányzat akarata sokkal nagyobb súllyal esett latba, elsősorban a főispáni jogkör bővülése és az ún. közigazgatási bizottság felállítása révén. A megye megszervezésének folyamatát az 1877. dec. 28-i tisztújítással tekinthetjük lezártnak, amikor a választott önkormányzati szervek működésbe léphettek, s amelynek során pártpolitikai és regionális küzdelmeknek lettünk tanúi. Ennek során azonban érdemleges személyi változások nem történtek, s így az egykori hajdúkerületi tisztikar továbbra is megőrizte befolyását, s amely a volt kerületi székhely — Hajdúböszörmény — érdekeinek kedvezett. 241