A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1981 (Debrecen, 1983)

Történelem - P. Szalay Emőke: Debreceni zöldmázas céhremekek

két edény formáját tekintve elfogadható munka, díszítésük gyakorlatlan, ügyetlen kezet árul el. 1869-ből három remeket ismerünk. Prászánczki Károly munkája bütykös korsó. Az edény testét kettős domború bordák tagolják öt részre. A díszítményt három domborműves virág és levélkoszorú alkotja, bennük domborműves felirat, középen: IBV, koronás címer, alatta: Éljen a N; F; C; jobb oldalt: Készítette Prászánczki Károly, bal oldalt: Debrecenben 1869.

45 A koszorúk felett szalagcsokrok. A fülön végigfutó levélsor. Harsányi Mihály készítette a másik 1869-es évszámú remeket/

1

'

5 A harmonikus, finom díszítésű edény az utolsó kiemelkedő darab. A jellegzetes kiöntőcsöves korsó díszítése egyszerű, az edénytest felső harmadán helyezkedik el, a már ismert hármas levélfüzér, egy koronás címerpajzsban betűk, amelyek azonban nem az ő monogramját adják. Az előző edényekről ismert stilizált motívumok naturális rózsaágakkal, levelekkel keverednek, az edény testén kívül a nyakára is felnyúlnak. A kiöntő cső peremén és a fülön levélsor. A díszítő motívumok durva kidolgozásúak. Az edény testét függőleges kettős bordák tagolják öt részre. Az utolsó céhremek Kovács Mihály kantája 1869-ből.

47 Az edény testén a leghangsúlyosabb a felirat, készítője csak a domborműves díszítőmódot alkalmazta. A díszítésben a leghangsúlyosabb a középrészen elhelyezett felirat, amelyet két oldalt különböző, egymással nem összefüggő díszítőelem fog közre. Ezek közül a függőleges levélkoszorú már Burai István 1840-es remekén magjelent, ugyanilyen az edény alján levő levélkorszorú, míg a nyak pártadíszét Mártonfi Imrénél láttuk. A jó formájú edény díszítésének finom kidolgozása igényes mesternek mutatja Kovács Mihályt, akinek munkája az utolsó céhremek volt a debreceni fazekasság történetében, ugyanis 1871-ben megszűnt a remek készítésének kötelezettsége. 45 Prászánczki Károly 1869-ben lépett be a céhbe. Ezelőtt nem találtuk nyomát a céh irataiban, vagyis mesterségét esetleg nem Debrecenben tanulta. Fazekas névsor 18. Remekét közölte P. Szalay Emőke: Debreceni céhedények. —• Déri Múzeum Évkönyve 1980; Leltári száma: Sz. 1909. 344. Fényképét közölte Szabadfalvi József: Népművészet I. 3. kép. In: Hajdú-Bihar műemlékei, irodalmi emlékhelyei, népművészete (Debrecen, 1972). 46 Harsányi Mihály esetleg Harsányi Mihály (1853) fia, Harsányi Mihály (1826) unokája. Neve két helyen szerepel, apjánál 1860. dec. 16-án írják be, felszabadítja 1864-ben, majd egy másik bejegyzés szerint felszabadítja Jercs Mihály 1864. dec. 4-én. A céhbe 1869-ben lép be. HBmL. IX. 8. 7. Fazekas névsor 18. Leltári száma: V. 1914. 103. 47 Kovács István Kovács Mihálynál tanult 1859. jún. 12. és 1864. jún. 12. között. 1869ben lett céhtag. HBmL. IX. 8. 7. Fazekas névsor 18. Leltári szám: V. 1905. 29. 223