A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1981 (Debrecen, 1983)
Történelem - N. Dávid Ildikó: Adatok a debreceni városháza XVIII–XIX. századi építéstörténetéhez
meggyőzőek.) Egerben szintén több épületnél feltételezik közreműködését. 41 Tervei szerint épült 1820 körül Szilvásvárad centrális, klasszicista református temploma. 42 Debrecenbe a húszas évek elején jött, s először a Nagytemplom, majd 1823—26 között a nagyerdei fürdő építését vezette/' 3 Közben a környéken is dolgozott: a nyírábrányi Eördögh kastély érdekes, több stílusban készült épületének volt kivitelezője. 44 Legjelentősebb terve az 1827—33 között épült hortobágyi kilenc nyílású kőhíd, 45 amely hazánk leghosszabb közúti kőhídja. A nyílások egyenletes ritmusából származó esztétikai értékével szinte a Hortobágy szimbólumává nőtt. Ugyancsak mérnöki feladatot látott el több épülethez, templomhoz adott szakvéleményeivel. 40 1835-ben kezdte el építeni Debrecenben/' 7 a negyvenes években pedig Egerben saját lakóházát: 48 előbbit klasszicizáló késő barokk, utóbbit romantikus elemekkel ötvözött klasszicista stílusban. Amikor a debreceni városháza építkezése 1835 végén ismét elakadt, Povolni Ferenc maga is új tervrajzot készített az épületről. 40 Ez az 1837. szeptember 20-i keltezésű, három alaprajzból, főhomlokzatból és egy metszetből álló dokumentáció (22—25. kép) volt annak a téves véleménynek forrása, hogy a hosszú vajúdás után megvalósult épületet Povolni Ferenc tervezte:* Valójában azonban az Építészeti Igazgatóság ismertetett, eredeti tervein csak kisebb módosításokat hajtott végre, inkább az építkezés lelkiismeretes irányításával járult hozzá a városháza megszületéséhez. Povolni kezét egyébként is megkötötte, hogy 1837-re kelet felől már elkészült a börtönszárny (sötéttel jelölve), az északkeleti sarokban pedig megkezdődött a könyvnyomda építése (világossal jelölve). De a nyugati és a déli szárnyon sem sokat változtatott az eredeti terven. Nemcsak a helyiségek összefűzését vette át szinte teljesen, hanem azok funkcióját is. Tőle származik viszont az épület alápincézésének terve. Másik jelentős eltérés, hogy a középrizalitban a kapualjat és a dísztermet ellipszis alakúra tervezte. A homlokzat földszinti, rusztikás kiképzése az 1821-es Kaufmann-féle tervet követte, a végigfutó földszinti övpárkány pedig a bécsi vázlaton található meg. Povolni rajzának egyéni karakterét az épület tömege fölé magasodó laposkupola adta, — amely azonban nem valósult meg! Bár Povolni homlokzata monumentális megoldás, mégis visszakanyarodás volt a bécsi terv klasszicista homlokzatától a klasszicizáló késő barokk formavilágába. Különösen az emeleti ablakok 41 Talán ő volt az építője a melegfürdőnek és az irgalmasok kórházépületének. — Zádor—Rados: A klasszicizmus építészete Magyarországon. Budapest 1943. 202. 203. 42 Marosi Ernő: Magyar falusi templomok (Budapest, 1975) 54—55. 43 Balogh korábban i. m. 32. 44 Zádor—Rados i. m. 225. 45 Balogh korábban i. m. 31. 46 Balogh korábban i. m. 32. — Szakvéleményt készített 1824-ben a református kistemplom süllyedéséről, egy évtized múlva a Nagytemplom megrepedt boltozatának helyreállítására, 1841-ben a Nagytemplom átalakítási terveit vizsgálta. 47 Balogh korábban i. m. 32. 48 Genthon István: Magyarország művészeti emlékei 2. Budapest 1961. 84. 49 HBmL Rajz 31 P a—d. XVIII. t. á. — alaprajzok. Uo. Rajz 32. XVIII. t. á. — metszet a kupolán keresztül. Uo. Rajz 117. XIX. t. á. — főhomlokzat. Zoltai i. m. 14-en azt írja, hogy „ ... csak a földszintről való" alaprajz van meg, a többi alaprajz bizonyára azóta került elő. 50 Zoltai, a debreceni levéltári anyag alapján, ha egyértelműen nem is mondja ki, mégis Pavolnit tartja az érdemi szerzőnek. Bár idézi a városházára vonatkozó iratokból, hogy a terv „ ... felsőbb helyen készült, hanem attól egyben-másban eltértek a kivitelnél." Mivel az Építészeti Igazgatóság terveit Debrecenben nem találta, az elkészült épületet Povolni tervrajzaival vetette egybe. — Zoltai i. m. 14— 15. — Zoltai nyomán hasonló véleményt formál Zádor—Rados i. m. 220. 330. — Balogh i. m. 68—70. szerint „ ... Az bizonyos, hogy az építkezésnél legalább főbb vonalaiban már volt valamiféle terv, de az egészről csak az 1837-ben készült, Povolni Ferenc aláírásával ellátott alaprajzi és homlokzati tervek maradtak meg." 178
