A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1981 (Debrecen, 1983)

Történelem - N. Dávid Ildikó: Adatok a debreceni városháza XVIII–XIX. századi építéstörténetéhez

vált az északi oldal alaprajzi és szerkezeti rendszere, a délin pedig lehetőség nyílt előtér kialakítására. Az alaprajz másik módosítása nem függött össze az épület külső megjelenésével. Az 1821-es terven az északi szárnyban levő árnyékszék megközelítése elég bonyolult volt: előbb le kellett menni fél emeletet, majd vissza felet. Ezt a kicsit furcsa megoldást Bécsben igen egyszerűen javították ki; a lépcső mögötti zugból áttették a keleti szárnyba. [A módosításoknak megfelelően 1826-ban újra rajzolták a tetőalaprajz megváltozott részét, áttervezték a középrizalit tetőszerkezetét.

33 (19. kép.)] Bár látszólag semmi nem hiányzott az építkezések megkezdéséhez, mégis az építési engedély egyre késett. 1825. augusztus 6-án a város vezetői ismét a Kamarát sürgették,

34 mert „ ... Közelgetvén az az idő a melybe hosszabb időre terjedő építkezéshez fogni nem lehet, újra tovább vetődünk, azon czéltól.. ., hogy valahára a Város Háza építtetéséhez hozzá kezdhessünk ...". A sok kérelmezésre végül 1825 végén az Udvari Kamara megadta az engedélyt, de csak a börtönszárny építésére.

35 Mivel ehhez nem kellett a régi városháza bontását megkezdeni, az alapozást 1825-ben meg is kezdték. Az Építészeti Igazgatóságon 1825-ben külön elkészítették a börtön rajzait (20. kép), hogy „gépészeti rendszerét", melyet a teljes alaprajzon nem tüntethettek fel, pontosan szemléltethessék.

36 A pincébe két nagy kályhát terveztek, melyekből a meleg levegő légcsatornákon (1) át jutott a cellákhoz, majd egy-egy felső nyíláson (m) keresztül áramlott be. A cellák aljában egy másik nyílás (n) a hideg levegő elvezetésére szolgált. A levegő keringését az egyszerű gravitációs rendszer biztosította. A terv Debrecenben található későbbi másolatán szintén gondosan kirajzolták a légcsatornákat, sőt az egyik metszeten a szennyvízcsatornát is.

37 (21. kép.) A teljes épületre az építési engedély csupán 1835-ben érkezett meg.

38 A régi városháza ekkor még állott, de az 1834. évi földrengés miatt életveszélyes állapotban volt. Először az északi szárny alapozásához kezdtek hozzá, ahol bontás nélkül dolgozhattak. Az építkezés egyik irányítója Povolni Ferenc (1779—1847), morva származású építőmester volt,

39 akinek szerteágazó munkásságáról az Alföldön és Heves megyében több épület tanáskodik. Korábbi munkái közül a gótizáló pétervásári plébánia templom építését kell kiemelni (1812—1817).

40 (Ujabban tervezését is neki tulajdonítják, bár az erre vonatkozó bizonyítékok egyelőre nem egészen 33 Uo. №868. 2. 34 OL Kamarai levéltár. E 75 Civitatensia 1825. 11:5/7. 35 Zoltai i. m. 13. 36 OL Kamarai tervek. T 62 №868. 1. 37 A börtönszárnyról Debrecenben is több rajz található. — HBmL Rajz 69. a. XVIII. t. á. A terv valószínűleg az eredetinek befejezett másolata, mert a feliratok hiányoznak róla. — HBmL Rajz 266. Rel. civ. Debr. 127/1841. Rachbauer József építőmester 1834 októberében készített alaprajza a börtönről, melyen a szennyvízcsatornát is feltüntették. 38 Zoltai i. m. 14. 39 Komärik Dénes: A korai gótizálás Magyarországon (Művészet és felvilágosodás Budapest, 1978) 271. 153. jegyzet. — Balogh korábban i. m. 32. 40 A pétervásári templom tervezőjének eddig általában Szász János plébánost tarttották. Legutóbb Komárik Dénes írt a templom építéstörténetéről, s kutatásai alapján Povolnit gondolja a templom tervezőjének. Véleményét főként az építés elszámolásának egyik tételére alapozza, mely szerint „... az Templomnak négy darabban történt le rajzolásáért 58 v. ft ... az Portaiénak Rajzolásáér 50 v. ft."-ot Povolninak kifizettek. Ez azonban nem lehet a teljes tervezés ellenértéke, hiszen ugyanott „Maar Egri atsnak egy torony le raizolasaer" 20 v. ft.-ot fizettek. Minthogy az eredeti tervrajzok továbbra sem kerültek elő, a tervező kiléte szerintem továbbra sem bizonyított. — Komárik i. m. 266—274. 173