A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1981 (Debrecen, 1983)

Történelem - N. Dávid Ildikó: Adatok a debreceni városháza XVIII–XIX. századi építéstörténetéhez

egész börtön csupán hat szobából állt, a rabok száma pedig általában 80—110 között mozgott. A városháza építésének negyven éve húzódó ügye végre 1821 decemberében fontos fordulóponthoz ért. Nemcsak a Kamara egyezett bele a régi épületek bontásába, hanem a tervezés nehéz munkájának megkönnyítésére az Országos Építészeti Igazgatóság is újabb javaslatot készített. A terveken, pecsétjük mellett, az Igazgatóság rajzolójának, Franz Kaufmannak aláírása olvasható.

23 Az Országos Levéltárban megtalált tervrajzok az emeleti és tetőalaprajzot (10., 11. kép), a főhomlokzatot és a keresztmetszetet ábrázolják (12. kép), — a földszinti alaprajz nem került elő. A Hajdú-Bihar megyei Levéltárban viszont található egy — feliratok, dátum és aláírás nélküli — földszinti alaprajz, amely bizonyosan az eredetinek befejezetlen, esetleg egy-két részletében módosított másolata.

24 (13. kép.) Ugyanis a hasonló kidolgozású emeleti alaprajz az OL-ban levőnek majdnem pontos mása.

25 (14. kép.) Bek Pál, királyi komisszárius, Heine Ferenc, az Építési Igazgatóság mérnöke

26 és Debrecen elöljárói a Kaufmann-féle tervek alapos elemzése után megjegyzéseiket és javaslataikat 1823. május 20-án küldték meg a Kamarának.

27 Észrevételeik alátámasztására levelükhöz több jelentést, kimutatást csatoltak.

20 Leszögezték, hogy ,, . .. a' régi Város Házának Reparatiója egy átaljába lehetetlennek esmértetett volna meg ...". Olyan részletességgel taglalták az egyes helyiségek szükségességét, hogy az alaprajzokat zamatos érveléseiket felhasználva tekinthetjük át. ,,A' Földszínen felül való vagy alsó Tractusba . .. három bejáró Kapuk azért lesznek múlhatatlanul szükségesek; ... ha a' Nagy Piatz felől Országos Vásárkor a' Nép öszve gyűlése miatt Kotsival bé nem lehetne a Kapun menni: akkor a' két más oldalakon hagyatandó kapukon szabadabb lesz a' bé járás." A negyedik oldalra nem kerülhetett kapu, mert egész hosszában a börtön foglalta el. A régi hat cella helyett a pincében és a földszinten összesen 26 kisebb-nagyobb helyiségből állt. (A metszet szerint egyedül ezt a szárnyat akarták alápincézni.) A rabok biztonságosabb őrzése miatt a börtönszárnyba csak az udvarról vezetett kapu. _ A földszint Piac tér felőli részére a városháza épületében korábban már működő 18 bolt került. Nemcsak a városnak hoztak szép jövedelmet,

29 hanem árusításukat Debrecen kereskedelme is igényelte. Ugyanis a „ . .. Piatzosabb helyeken fekvő fundusokkal biró Polgárok és lakosok kevés számmal szoktak boltokat a Házaik alatt tartani; és hanem ha a' Város ... az ide való Kereskedőknek, a' 23 OL Kamarai tervek T 62 №868. 4. 5. 6. 24 Hajdú-Bihar megyei Levéltár (HBmL) Rajz 28. XVIII. t. á. 25 Uo. Rajz 69°b. XVIII. t.á. 26 Fodor később i. m. 52. keresztnév nélkül említi, mint valószínűleg osztrák származású mérnököt, aki az Építési Igazgatóság megszervezésekor annak rajzolója volt. — Ember Győző: A magyarországi építészeti igazgatóság történetének vázlata (1788. 1867). LK. [1942—1945]. 350. szintén említi. 27 OL Kamarai levéltár. E 75 Civitatensia 1825. 11:5/14. 28 Uo. 1825. 11:5/15. — az alaprajzok elemzése. Uo. 1825. 11:5/16. — nyomda jelentése. Uo. 1825. 11:5/17. — a „Tégla Inspector" jelentése. Uo. 1825. 11:5/18. — az „Építtető Inspector" jelentése. 29 A városháza épületében lévő boltok bérlői és a városháza jövedelme a boltokból, 1822-ben: Szűts György (30), Berke Péter (29), Balog Jósef (30), Kerek Sámuel (35), esk. Horváth Jósef (36), Kováts Dániel (38), Böszörményi János (34), Kondor Sámuel (41), esk. Szendrei István (34), Vass István (44), özv. Molnár Andrásné (41), Németi Sámuel (41), esk. Balog Péter (75), esk. Medgyesi Gábor (56), esk. Szűts István (33), T. Komáromi Mihályné (39), Fodor Sámuel (32), Csengeri Ferenc (36), Keresztesi Pál (37) — összesen 375,— Forint. (OL Kamarai levéltár. E 75 Civitatensiia 1825. 11:5/16)^ 167