A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1981 (Debrecen, 1983)

Történelem - Takács Béla: A debreceni sebgyógyító céh története

ki menne es az idő forgása után viszajüne, tehát esztendős szolgálattya is hijában lévén, az első uranal dolgozásra való jutalom az után adassék nekie. 8. Artic. Az legények jövedelmerül. Az legényeknek az ország szabása es törvénye szerint az gyogyitástul es seb kötözéstül negyed rész, az mosastul avagy borotvalastul harmad rész az osztás után jusson, de italra valót is az adót pénzből nem szabad legyen ki venniök, ha pedig az legényeknek az sebesek is akarattyok szerint valamint adnának is az ö gazdajok hire nélkül láda jókban el rejteni ne merjék. 9. Artic. Sebes es szolga el vételről. Hogy ha valamelyik mester ember az másik mester ember szolgáját avagy betegét el altattya es csalja azért akkor két forinttal büntettessék meg az mester ember. Mindnyajjan mind az mester emberek, mind az legények minden következendő tizenötöd nap, az céh mesterek által gyűlésben hivattatván, az mester emberek két pénzt, az legények peniglen eggyet adni es vinni tartozzanak. 11. Artic. Mihelyben való kereskedésről. Hogy ha valaki az műhelyben valami jószágot hozand es azt el adni akarja, se az legények, sem peniglen az inasok azt az urok hire nélkül meg venni ne merjék. 12. Artic. Törvény tételről. Ha az mester emberek valamely dolgot, az mely az ö céhekre tartozik perül fel vesznek, két forintig egy mast az céh közöt rea kereshessék, egyéb féle nagyob es öregeb causakat peniglen az varasi székre, az melyre itiltetnek tartozni hagyjuk. Továbbá az Írásunkban azt is jelenteni akarjuk, hogy ha az idő szaltogalva az meg mondót es nevezet borbély mester emberek közzül mind az jelenvalók, tudniillik mind az következendők valami vakmerőségből avagy magoknak való valami nagy tulajdonitasabol, ez mi Debreceni varasunknak itilete szerint az ö szabadsági es méltóságos rendtartási szerint az meg irot articulusokat meg nem tartanák, meg nem becsülvén az mi javallasunkat es attyai kegyességünket, avagy valamely fejedelem kegyelmessége által meg öregbiteni, avvagy kissebbiteni, avvagy valami fogyatkozást abban tanálni, tanaltattanak, tehát az után minden szabadságokat es rendtartásokat valamelyeket nekik adtunk tellyességgel eil hagyattatni es az előbbeni rendetlenségben es zűrzavarban fekünnyi kellessenek es tartozzanak. Az mellyeknek erősségéért, örökké való fen állasáért az meg irot articulusoknak hiteles bizonyságáért, az mi tettetés jelen való levelünket, az mi varasunknak örökös pacsétivel meg erősítvén, ugyanazon Debrecen varasbeli borbély mestereknek következendő bisztos okosságokért es erüsségekért adtuk es engedtük. Költ az mi felyül meg mondót varasunkban Debrecenben, húszon nyolezadik napján Pünkösd havának, az mi Idvezitünknek születése után nyolcvan háromba, az ezer ötszáz felet. Az újonnan tétettetett mester ember az első céh mesternek egy Posonyi söveggel tartozik. Ez ugyan ez levél ala irattatot volt. El olvastatot es meg jobbitatott en általam János Diák nótárius által".

5 Debrecen városában tehát 1583-tól megjelentek az utcán a borbély tányércégérek. A XVI—

XVII. század fordulóján azonban még nem sok „medencét" lengethetett a szél, mert a céh 1647-tel kezedődő jegyzőkönyve mindössze hét mester nevét sorolja fel. Ha ehhez a számhoz hozzávesszük az özvegy mesternéket, 5 A debreceni borbély céh iratai. Református Kollégium Nagykönyvtára Debrecen, (továbbiakban Koll. Kvt.) R. 503. sz. A céhszabályzat közölve: Fekete Lajos: Adalék a magyar sebészet történetéhez. Történelmi Tár. 1878. 87. A remek flastromokkal kapcsolatban megjegyezzük: a „glét" = ólomoxyd, ólom-^ glét, PbO. Diacorum = Emplastrum diachylon = ólomtapasz. Az I—

VI. magyar gyógyszerkönyvekben (Pharm. Hung.) hivatalos gyógyszer. A tapaszok zsiradékokból ólomoxyddal való hevítéssel készülnek, összetételüket tekintve a zsírsavak ólomsói. A kémiailag nem tiszta, színólmot tartalmazó ólomoxyd hevítésekor a hab ezüst színű. A tapaszok régen kedvelt és gyakran alkalmazott gyógyszerek voltak. Az első debreceni városi gyógyszertár 1771-ben készült leltára 55 féle tapaszt sorol fel. Közte van az „Emplastr. Dia Chilon" és az „Empl. Saturninum", amely az ólomtapasszal azonosítható. Sárga falastrum? Az említett 55 flastrom közül jó néhány sárga színű. Van közötte „Empl. Citrinum" nevű is. összetétele ismeretlen. Benkő Ferenc derecskéi főgyógyszerész szíves közlése. 134