A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1981 (Debrecen, 1983)

Régészet, ókortudomány - Balla Lajos: Recusantes provinciales in Dacia

Daciában maradt őslakosság a II. században több alkalommal is fellázadt a római uralom ellen.

38 Ezek a vizsgálatok azonban egyoldalúak és megállapításaik nélkülözik a szükséges, konkrét forrásadatokra támaszkodó bizonyítást. Érdemük viszont, hogy felhívták a figyelmet a felkelések lehetőségére, mégha a dákság részvétele ezekben a megmozdulásokban nem is mutatható ki. Daciában a vita Commodi 13, 5. által megörökített recusatio-t, ill. bellum-ot megelőzően is számolhatunk belső népmozgalmakkal, ill. „felkelésekkel", ezek azonban elsősorban az idegen telepesek körében munkáló feszültségekkel hozhatók összefüggésbe. 117/119-ben valóban „zavargások" törhettek ki Daciában, vagy éppen „felkelésre" is sor kerülhetett — csak nem úgy, amint C. Patsch — és az ő nyomán mások — állították.

39 Egyébként a Patsch által felhozott adat nem utal felkelésre, még kevésbé az őslakosság felkelésére/*

0 Meggondolkoztató ezzel szemben, hogy 119-ben az észak-dáciai Napocából, annak telepített lakosságából nem kevés személyt a távoli Numídiában állomásozó legio III Augusta kötelékébe soroztak be.

41 Figyelembe kell ezzel kapcsolatba venni, milyen értéket jelentett Daciában a Traianus alatt telepített emberanyag. Kézenfekvőnek látszik a magyarázat: a napocai telepesek sorozása kényszerintézkedés volt, amely a politikai-társadalmi feszültség csökkentését kívánta előremozdítani a helyi társadalom legrobbanékonyabb elemeinek eltávolításával. Jellemző lehet még az is, hogy Napoca rövidesen vagy éppen 119ben Hadrianustól municipium rangot, tehát városi alkotmányt kapott, s a helyben maradt, peregrinus jogállású telepesek legalábbis egy része elnyerte a római polgárjogot.

4- — Mi válthatta ki a feltételezett népmozgalmat? Arra kell gondolnunk, hogy nem utolsó sorban a 117/119-ben lejátszódott jazyg-roxolán háború, amely Dacia északi területeit Délen — a Bánát és Olténia irányából — bekerítéssel fenyegette.

43 Az amúgy is nehezen élő telepesek körében pánik tört ki, s el akarták hagyni új hazájukat, ami viszont ellentétes volt a kormányzat érdekeivel. Hadrianus, aki 118-ban rövidesen a hadszíntérre jött, előbb talán valóban a provinciáé feladására gondolt, végül azonban mégis a megtartás mellett döntött.

44 Arra, hogy a római kormányzat esetleg feladja Daciát a lakosság is gondolhatott, ami nem kis mértékben közrejátszhatott a „zavargások" kirobbanásánál.

4

' Minden esetre tény, hogy Hadrianus rendkívüli intézkedéseket foganatosított Dacia védelme érdekében és a jazygok megfékezésére,

46 majd pedig a dáciai térség közigazgatását és katonai védelmét gyökeresen átszer38 C. Patsch, Der Kampf um den Donauraum unter Domitian und Trajan (Wien

— Leipzig, 1937) 161.; B. Mitrea, SCIV 5 (1954) 467—.; D. Tudor, i. m. (1. jegyzet) 18.; 25—., 31—., 41—., M. Macrea, i. m. (1. jegyzet) 280—. etc. 39 С Patsch, i. m. i. h. és: 38. jegyzet. 40 Vö. Bolía L., Arch. Ért. 92 (1965) 143. A gyakran idézett párisi papyrus kifejezése: ev TŐ3 Да>ахш Tiokéfup (ld. A. v. Premerstein, С Iulius Quadratus Bassus. München, 1934. 36.) nem utal többre, mint a „szabad dákok" ellen vívott háborúra vagy Dacia térségében lejátszódott háborús eseményekre, vö. C. Daicoviciu, Dacia NS 1 (1957) 198. 41 A. Dobó, Inscriptiones extra fines Pannóniáé Daciaeque repertae ad res earundem provinciarum pertinentes. 4 (Budapest, 1975) No. 648. Ld. még CIL VIII 18085 frag. a-b. col I. v. 20. Aelius Mucat. Nap. 42 Erre enged következtetni a P. Aelii, ill. Aelii gyakori előfordulása a városban és territóriumán, vö. A. Kerényi, Die Personennamen von Dazien. Disspann I, 9. (Budapest, 1941) 3—. és passim.; D. Tudor, i. m. (23. jegyzet) 222—. 43 Vö. C. Patsch, i. m. 157—.; I. I. Russu, i. m. 4—. 44 I. I. Russu, i. m. 41—.; A. Stein, Die Reichsbeamten von Dazien. DissPann I, 12. (Budapest, 1944) 17. 45 Vö. Eutropius VIII 6, 2. ... Idem de Dacia facere conatum amici deterruerunt, ne multi cives Romani barbaris traderentur

... 46 Vö. С Patsch, i. m. 161—.; I. I. Russu, i. m. 36—. 123